2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nem írta alá a köztársasági elnök az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amit megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Sólyom László ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be.

Háttér: mi történt eddig?

Az Országgyűlés még december 17-én fogadta el az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt; a szavazáskor 204-en voksoltak igennel, 168-an nemmel, Gyenesei István független képviselő pedig egyedüliként tartózkodott. (A képviselők név szerint nyilvánítottak véleményt.) A törvény eredeti határidőre csak akkor emelkedhetett volna jogerőre, ha Sólyom László aláírta volna azt.

Az Országgyűlés által megszavazott jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 18 megyében, illetve a Budapestet is magába foglaló központi régióban 22 zártkörű részvénytársaságot alapít majd, egyenként húszmillió forintos alaptőkével. Ezekbe azok a magáncégek szállhatnak be, amelyek egy nyilvános liciten a legtöbb pénzt teszik le (ügyfelenként legalább 12 ezer forintot). A kormányzat 120 milliárd forint bevételre számít, amit a pénztárak alapítására, biztonsági tartalékra és az egészségügy fejlesztésére fordít majd.

A pénztárakban a magánbefektetők kisebbségi tulajdonosok lehetnek (az rt.-k részvényeinek 49 százalékára pályázhatnak), elnökeit a hat tagú vezetőség három állami tagja közül kell majd megválasztani.  Előzetes információk alapján nem lesz 22 érdeklődő magánbefektető, ezért 8-10 különböző nevű pénztár fog megalakulni.

A törvény szerint az új pénztárak 2008 áprilisától júliusáig gyűjthetnek tagokat, akik viszont nem választanak pénztárat, hanem automatikusan erre kijelölt pénztár tagjai lesznek. A kormány nem adta fel az úgynevezett nemzeti kockázatközösség elvét, ezért minden állampolgár kötelezően biztosított lesz.

A pénztárak minden hozzájuk jelentkező ügyfelet kötelesek lesznek felvenni a tagjaik sorába és ennek során nem érdeklődhetnek az állampolgár egészségi állapota iránt. Ez a kormány reményei szerint kizárja a visszaéléseket.

A törvény szerint a pénztáraknak csak az úgynevezett súlyponti kórházakkal kell kötelezően szerződést kötniük. A kisebb kórházak esetén eldönthetik, hogy szerződnek, vagy nem. Így - legalábbis az ellenzéki honatyák félelmei szerint - lesznek olyan kis intézmények, amelyek végül is bevételek híján elsorvadnak majd.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!