A megyei napilap több település polgármesterét megkérdezve írt összeállítást a konstrukcióról, melynek lényege, hogy az építtető és tulajdonos magánbefektető fővállalkozóként működteti a létesítményeket, az egyszemélyes önkormányzati kft. pedig alvállalkozóként működik közre.
Nagybajomban az önkormányzat 174 millió forintos hiánnyal küszködik, ebből 62 millió esik a tornacsarnokra. Az idén mindössze egyhavi bérleti díjat tudtak kifizetni az üzemeltetőnek, a vállalkozó már csődeljárást akar indítani az önkormányzat ellen. A gondokat tetézi, hogy április óta az állam sem fizeti a ráeső negyven százalékot.
Magyaratádon a csarnok éves díja 27 millió forint. Az önkormányzatnak 1-2 havi az elmaradása. Szennában a csarnokkal összefüggő kiadás havonta több mint 2,2 millió forint. Hét havi elmaradást görgetnek maguk előtt.
Csurgón 2008 áprilisában avatták a tornacsarnokot, amely 15 éven át nettó 640 millió forinttal terheli a 2,5 milliárdos éves költségvetésű várost. Az idén 51-52 millió forintot törlesztenek, miközben a város működési hiánya 168 millió forint.
Lengyeltótiban és Tabon uszoda épült PPP-konstrukcióban. Előbbi településen megfelelőnek tartják a 15 éves futamidejű konstrukciót, Schmidt Jenő tabi polgármester szerint kérdés, hogy mi a szándék a létesítményekkel: az állam megvásárolná ezeket, azután működtetésre odaadná az önkormányzatoknak, hogy kezdjenek vele, amit tudnak?
MTI
