„A TI a kormányok korrupció elleni teljesítményét értékeli, függetlenül attól, hogy mely pártok vannak hatalmon az országban” – emelte ki Martin József Péter. A szervezet ügyvezető igazgatója emlékeztetett: a TI 2008-ban súlyos kritikával illetve az akkori szocialista-szabaddemokrata kormányzást, mert a korrupció intézményessé vált Magyarországon. A második és a harmadik Orbán-kormány korrupció elleni teljesítményét pedig a rendszerszintű visszaélések és a végrehajtó hatalmat ellenőrizni hivatott állami intézményrendszer szétzilálása miatt ítéli harmatgyengének a civil szervezet.
Legújabb fejlemény, hogy a kormány megint módosította a közbeszerzési szabályokat, aminek hatására az eddigi 100 millió forint helyett már 300 millió forintig lehet hirdetmény, azaz nyílt verseny nélkül közpénzből építési beruházásokat rendelni
(mfor.hu)
A TI egyébként az utóbbi években elsősorban a közpénzköltések nyomon követésére és a közérdekű adatok nyilvánosságára összpontosított. Az eddig 16 ezer közbeszerzési eljárást megvizsgáló programjuknak köszönhetően tudható, hogy Magyarországon a beszerzési eljárások közel kétharmadában felmerül a korrupció kockázata. A TI kutatásai világítottak rá arra is, hogy az európai uniós finanszírozású beruházások átlagosan 20-25%-kal túlárazottak, vagyis az uniós források negyede korrupciós járadékként folyik el. A TI számos alkalommal perel be állami szerveket, illetve közpénzt használó cégeket azért, hogy megismerhetővé váljanak a közérdekű adatok. A legtöbbször oknyomozó újságírókkal együttműködve indított eljárások annak ellenére sikeresek, hogy a kormány évek óta módszeresen szűkíti az információszabadságot. A TI győztes perei nagyban hozzájárultak például ahhoz is, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz juttatott 267 milliárd forint nem veszítette el közpénzjellegét.
Nemcsak a TI, hanem a Magyarországon befektető, vagyis inkább a pénzüket más országba áthelyező üzletemberek is úgy vélik, hogy nálunk az állami intézmények rosszul teljesítenek. A Világgazdasági Fórum idén ősszel nyilvánosságra hozott felmérése szerint ez a magyar versenyképesség másfél évtizedes mélyrepülésének az elsődleges oka. A magyar intézményrendszer a vizsgált 138 országból a 114. helyen áll a versenyképességi rangsorban. Az üzletemberek úgy vélik, hogy a kormány döntései részrehajlóak és átláthatatlanok.
A polgárok sem bíznak az állami intézményekben, mert érzik, hogy Magyarországon a hatalom nem tudja, vagy nem akarja biztosítani, hogy mindenki azonos esélyekkel vehesse az akadályokat és a gazdaságban tisztességes legyen a verseny. A TI néhány hete nyilvánosságra hozott felmérése kimutatta: a magyarok több mint fele hatástalannak ítéli a kormány korrupció elleni intézkedéseit, és 57%-uk szerint rosszabb a korrupciós helyzet, mint 4 évvel ezelőtt. A bizalom hiányát jelzi az is, hogy 100 magyar közül mindössze 20 jelentené, ha korrupciót észlelne.
Magyarországon a közhatalom nem szereti és sokszor nem is tűri a kritikát. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy Magyarország alig néhány napja hagyta el az átláthatóság felett őrködő Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű nemzetközi szervezetet - véli az intézet. Emellett, a kormány újfent módosította a közbeszerzési szabályokat, aminek hatására az eddigi 100 millió forint helyett immár 300 millió forintig lehet hirdetmény, azaz nyílt verseny nélkül közpénzből építési beruházásokat rendelni. Ráadásul az új törvény szerint az uniós pénzek elköltése esetén a kormány egyedi mentességet adhat. Pedig Magyarországon enélkül is gyakori, hogy az állami megrendeléseket az nyeri, aki közel áll a tűzhöz. Vagyis aki jóban van a hatalommal, annak nem kell igazából versenyeznie az üzletekért.
