Májusban nulla volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben az átlag szintjén, szintén első ízben a közös statisztika 1997-es kezdése óta, már fölvetve a defláció kockázatát. Az elemzők nagyobb, 0,2 százalékos árcsökkenésre számítottak júniusról, annak ellenére, hogy a legnagyobb EU-gazdaságban, Németországban, szintén előzetes becslés szerint, júniusban ismét emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest - igaz, csak 0,1 százalékkal - a májusi, ott is nulla tizenkét havi adat után. Ám mind a német statisztikai hivatal, mind az Európai Központi Bank (EKB) többhavi deflációt jósol, mielőtt az árak ismét emelkedőre fordulnak az év vége felé.
Friss adatok megerősítik ezt az előrejelzést. A későbbi fogyasztói árakat előre jelző termelő árak Franciaországban 6,7 százalékkal, Olaszországban 6,1 százalékkal voltak alacsonyabbak májusban, mint tavaly májusban, az ottani statisztikai hivatalok szintén keddi jelentései szerint.
Több fogyasztóiár-adat is ismeretes már júniusról: a legnagyobb árcsökkenés Belgiumban volt, 1,1 százalékos tavaly júniushoz képest. Spanyolországban a fogyasztói árak 1,0 százalékkal csökkentek éves összehasonlításban.
Az EKB-nak legföljebb 2 százalékos tizenkét havi fogyasztóiár-inflációt kell megcéloznia pénzügypolitikájával. Ennek ellenére a piacon nem várják, hogy az EKB belátható időn belül felújítaná a kamatcsökkentést. A defláció nem alkalom a vásárlásra, éppen fordítva: annak a jele, hogy az emberek nem akarnak, illetve nem tudnak vásárolni, nem mernek hitelt fölvenni vagy nem is kapnak, a szokásos vagy a növekvő munkanélküliség miatt éppenséggel csökkenő jövedelmeket inkább megtakarítják a jelentől és a jövőtől félve, illetve további árcsökkenésre számítva. Ennek - a vállalati profitokon és a személyi jövedelmeken keresztül - súlyos következményei vannak az egész gazdaságra.
Az EKB-ban azonban a mostani kilátást nem tartják "klasszikus" deflációnak. Az áresés csak részben a gazdasági világválság következménye, más részben csak erős bázishatást tükröz, azt, hogy az energiahordozók és az élelmiszerek ára tavaly nyáron rekord magasságban volt. A kőolaj például már tavaly év végén kevesebb mint harmadannyiba került a szabadpiacon, mint tavaly júliusban. Ez az év vége felé mindenképpen nulla fölé emelheti az éves összehasonlítású inflációt.
Az EKB utoljára május elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1 százalékra, rekord alacsonyra. A június eleji kamatértekezleten már nem változtattak a pénz árán, de módosították a bank hivatalos előrejelzéseit. Az EKB most 0,1-0,5 százalék között várja az évi átlagos inflációt az euróövezetben, jövőre 0,6-1,4 százalék között tartja valószínűnek a fogyasztói árak évi átlagos emelkedését. Márciusban 0,1-0,7 százalék között jósolta a bank az idei, és szintén 0,6-1,4 százalék között a jövő évi átlagos inflációt.
Az EKB szerint az euróövezetben idén 5,1-4,1 százalék között várható a gazdaság romlása, jövőre a térség összesített hazai össztermékének (GDP) változása mínusz 1,0 és plusz 0,4 százalék között lehet. Az EKB-ban évi átlagban rosszabbra számítanak, mint egy negyedévvel azelőtt: a márciusi előrejelzésben 3,2-2,2 százalék közé tették az idei visszaesés várható ütemét, és mínusz 0,7 és plusz 0,7 százalék közötti GDP-alakulást jósoltak a jövő évre. A márciusi előrejelzések is rosszabbak voltak az előző, decemberi jóslatoknál.
