Komoly teszt előtt Olaszország
Az elmúlt napokban elsősorban attól féltek a befektetők, hogy a görög adósságválság átterjedhet Olaszországra és Spanyolországra. Ezt már a múlt héten megelőzte egy komoly tőzsdei esés az olasz bankpapírok, illetve állampapírok esetében. A hét elején a CDS-felárakban is látszott a feszültség: a spanyol ötéves felár egészen 320 bázispontig emelkedett szerdára, míg az olaszok bedőlése ellen 286 bázispontos felárral lehetett biztosítást kötni.
Eközben a tízéves olasz kötvények hozama 6 százalék fölé emelkedett kedden, ami kulcsszint lehet, hiszen az eddig mentőcsomagot kapott országok esetében egyiknél sem fordult elő, hogy ilyen magas kamat után legyen visszaút (lásd: Olaszország: mi jöhet a 6 százalékos kötvényhozam után?). A fentiek miatt sokan arra gyanakodnak, hogy a 6 százalékos szint körül az Európai Központi Bank (EKB) is belenyúlhatott a piacba vevőként.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Olaszország esetében nem működne az eddigi modell, hiszen az olaszok az eddigi három mentőcsomag esetén a finanszírozói oldalon álltak, most viszont eggyel kevesebb államnak kellene kifizetnie egy minden eddiginél nagyobb csomagot. Ráadásul ha az olaszok is hitelért folyamodnak, akkor jó eséllyel Spanyolország is bejelentkezne egy csomagért, a két gigantikus megmentés pedig már az Unió számára is komoly kihívást jelentene - írta keddi elemzésében Móró Tamás.
A feszültségek ellenére kedden viszonylag simán eladták az egyéves olasz kötvényeket, összesen 6,75 milliárd eurónyi papírra volt vevő. Az igazi kihívás azonban a szakemberek szerint csütörtökön vár Olaszországra, ugyanis most összesen 3 milliárd eurónyi öt- és tizenötéves kötvényt adnának el. A Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint kulcsfontosságú lehet, hogy tudja-e a piacról finanszírozni magát Olaszország, illetve milyen hozam mellett.
A lózungok már nem használnak
Az Európai Unió vezetői is érzik a bajt, hiszen már hétfőn tízórás ülésen vitatták meg az adósságválsággal kapcsolatos teendőket az uniós pénzügyminiszterek. Az ülés után Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy készek újabb intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy megakadályozzák a válság továbbterjedését. Ez azonban nem nyugtatta meg a piacokat, ami a keddi pánikeladásokon is látszott.
A következő uniós válságértekezletet péntekre tervezték, azonban szerdán arról szóltak a hírek, hogy csak vasárnapra sikerült mindenkit Brüsszelbe csődíteni. Sőt, szerda délutáni hírek szerint egyelőre az is bizonytalan, lesz-e egyáltalán csúcsértekezlet, majd az esti órákban olyan információk szivárogtak ki, hogy összeülnek a potentátok, de csak a jövő héten. Az elemzők szerint az ülés nagy kérdése, hogy hajlandók lesznek-e az uniós politikusok végre konkrétumokkal előállni. A keddi nap ugyanis azt bizonyította, hogy a "Mindent megteszünk...." típusú nyilatkozatokra már nem kíváncsi a piac, konkrét intézkedéseket akar látni.
Az Unió hitelességének az sem tesz jót, hogy egyre-másra jelennek meg egymásnak ellentmondó információk a lehetséges második görög mentőcsomagról, kicsit úgy tűnik, mintha még az EU sem tudná, mit kezdjen a legproblémásabb országgal. Egyelőre annyi szivárgott ki, hogy a tavalyi 110 milliárd után újabb 85 milliárd eurót kaphat Görögország. A döntés lehetséges időpontjáról azonban először francia kormányzati források úgy nyilatkoztak, hogy szeptemberre várható, most hétfőn viszont egy brüsszeli forrás már július végére tette a megállapodás időpontját.
Nekünk sem mindegy, mi lesz Európa sorsa
Magyar szempontból sem mindegy, mire jutnak az Unió vezetői az adósságválsággal, hiszen az elmúlt napokban a svájci frank sorozatos csúcsdöntéseivel megtapasztalhattuk, mivel járhat a bizonytalanság. Kedden a nap első felében például több mint 233 forintot kellett fizetni az alpesi devizáért a piacon, ami sok százezer magyar háztartásnak teszi egyre nehezebbé a törlesztést.
"Az ország sokban függ az eurótámogatásoktól, ha a piac az olaszokat támadja, és annak a következményeit kicsit végiggondoljuk, akkor mi az EU-s források nélkül nem leszünk képesek kötelezettségeinket fizetni. Mi nettó értéken kapunk az EU-ból és nem adunk" - utalt az európai adósságválság magyar vetületére V_P keddi írásában.
Beke Károly
mfor.hu
