3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ha az állam beavatkozik egy polgári jogi szerződésbe, és ebből bármelyik félnek kára származik, akkor azt kötelessége megtérítenie az államnak - mondta Lövétei István alkotmányjogász azzal kapcsolatosan, hogy a parlament a középárfolyamok alkalmazását írná elő a devizahitelek törlesztőrészleteinek megállapításakor.

Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes képviselő törvényjavaslatot dolgozott ki a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére. A javaslat még nem került a parlament elé, így a honlapján sem olvasható, de Rogán Antal ismertette a javaslat lényegét, sőt az is szóba került, hogy már a jövő hétfőn megkezdődhet a törvényjavaslat általános vitája.

A törvényjavaslat egyik pontja előírná, hogy a devizahiteleknél a forint-deviza  átváltását ne vételi, illetve eladási árfolyamon, hanem középárfolyamon végezze a bank. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, Szász Károly szerdán jelentette be, hogy jogszabály alkotását kezdeményezte a devizahitelek törlesztőrészletének középárfolyamon való elszámolásáról.

Miután a hitelszerződésekben a vételi és eladási árfolyam szerepel, így az állam egy már megkötött polgári jogi szerződésbe "nyúl bele".

Török Gábor polgári jogász, egyetemi tanár úgy vélekedett, ezt az állam nem teheti meg. Véleménye szerint törvényben azt lehet előírni, hogy mekkora legyen a vételi és az eladási árfolyam közti különbség. Ez jelenleg eléri a 15 százalékot is, és ha a törvény arra kötelezi a bankokat, hogy elégedjenek meg 2 százalékos marzzsal, akkor a szerződésekhez nem kell hozzányúlni. Ekkor már csak egy probléma van: a visszamenőleges hatály - mutatott rá Török Gábor -, az új szerződésekre ugyanis akkortól ez a szabály lesz érvényes.

Lövétei István a visszamenőleges hatállyal kapcsolatban  elmondta, hogy az alapvető jogelv - és az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint is - ez csak akkor lehetséges, ha az érintettre nézve kedvezőbb az új szabály, mint a korábbi volt. Egy szerződéses kapcsolatnál azonban ez nehezen elképzelhető. A bank-ügyfél kapcsolatban a középárfolyammal ugyanis a hitelfelvevő jobban, a folyósító bank ellenben rosszabbul jár.

Lövétei István felvetett még egy lehetőséget: a körülmények lényeges változása indokolhat jogszabályváltozást, ezt azonban annyira meg kell indokolni, hogy elfogadja az Alkotmánybíróság. Felvetette azt is, hogy akinek az utólagos jogszabálymódosítás miatt kára származik, kérheti ennek megtérítését a jogalkotótól.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke pénteken elfogadhatatlannak és több ponton az Alkotmány szempontjából aggályosaknak minősítette azokat a javaslatokat, amelyeket Rogán Antal és Kósa Lajos dolgozott ki a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!