A szakszervezeti szövetség MTI-nek eljuttatott csütörtöki közleményében kifejti: bár a miniszterelnök egy korábbi OÉT konzultáción a társadalmi-gazdasági megállapodás szükségességét szorgalmazta, a LIGA a tervezetben ennek még a szándékát sem fedezi fel.
Úgy vélik: a kormány kompetenciáján és időbeni mandátumán túlnyúló intézkedések megvalósíthatósága nem reális, ennek megfelelően nem is alkalmasak a vitára. Ide sorolják a közjogi kérdéseket, illetve a 2010 utáni terveket a nyugdíjrendszer átalakítására és az ingatlanadó bevezetésére.
A konkrét, 2009-re vonatkozó nyugdíjintézkedést diszkriminatívnak tartják, amelyek újabb feszültséget vinnének a rendszerbe, előrevetítve a későbbi korrekciók szükségességét. A 13. havi nyugdíj "beépítése" pedig kedvezőtlenül érinti azokat is, akik átmenetileg kerültek ki ebből a juttatásból - áll a közleményben.
A LIGA szerint megkésett az adórendszer átalakításának szándéka, az évközi adóváltozási tervek pedig elhibázottak.
Indokoltnak tartja a szakszervezet a fogyasztási adók és a vagyoni adók súlyának növelését, és ezzel párhuzamosan a jövedelmi típusú adók mérséklését, vitatják ugyanakkor azt, hogy ez szinte kizárólag a munkáltatók terheinek csökkentésével történjen.
Fenntartásokkal fogadják az adómértékek "tologatása" mögött álló, az egykulcsos adórendszer irányába történő elmozdulás szándékát. Hangsúlyozzák: továbbra is az a véleményünk, hogy a progresszív jövedelemadó a társadalmi szolidaritás egyik alapintézménye. Nem az adókulcsok csökkentése, hanem sokkal inkább ezek differenciálása lenne méltányos - fűzik hozzá.
Úgy vélik: az alacsony foglalkoztatási szint miatt nem hibáztathatók csak a magas bérterhek, ezt sem a nemzetközi összehasonlítások, sem a magyar helyzet sajátosságai nem igazolják. A probléma ettől jóval összetettebb, az okok között számos ennél fontosabb tényező van, a képzetlen munkaerő nagy tömege, a szociális-, demográfiai, egészségi, területi hátrányok, illetve ezek halmozódása - sorolják. Ezért nem látják megalapozottnak azt az összefüggést, amit véleményük szerint a politikai elit, illetve az üzleti körök sugallnak: hogy a munkaadói terhek csökkentésével nő a foglalkoztatás. De a célzott járulékcsökkentést kimondottan foglalkoztatás ösztönzőnek tartaná a LIGA, elsősorban azokon a területen, ahol ezzel segíthető az alacsony képzettségűek munkába állása.
A LIGA elvárja a család- és az otthonteremtési támogatások esetleges "adóztatásával" szemben, hogy az az alsó jövedelemadó-sávba tartozóknál ne jelentsen veszteséget.
