A neoliberális gazdaságpolitika az egész világon megbukott, kivéve Magyarországot, ahol még az összes fontoskodó tanácsadó ezen az ágon környékezi meg a kormányt, fejtette ki lapunknak Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője. Ezért szerinte kijelenthetjük, hogy mi vagyunk a neoliberalizmus utolsó csatlósa.
Neoliberális a Reformszövetség programja
Felhívta a figyelmet arra, hogy ha elolvassuk és rendszerezzük a Reformszövetség programját, akkor kiderül, hogy az egy klasszikus neoliberális filozófia alapján készült. Szerinte ennek a lényege, hogy jövedelemátcsoportosítást hajtunk végre a tőketulajdonosok javára, és ennek révén többletterhet rakunk a lakosság nagy többségének a vállára.
Ezt azon neoliberális dogma alapján tesszük, hogy ha jövedelmet csoportosítunk át, akkor az felpörgeti a gazdaságot, és ennek áldásai majd visszacsorognak a középosztályhoz, végül pedig a legszegényebb rétegekhez is. Ez egy komplett neoliberális világkép, amely 30-40 év távlatában "nem jött el" - egyszerűen megbukott, emelte ki Szanyi Tibor.
Magyarországon egyes jelekből úgy tűnik, hogy meglehetősen nagy a neoliberálisnak mondott Reformszövetség, illetve Bokros Lajos javaslatainak támogatottsága. (Az SZDSZ vezetősége tegnap az MSZP-vel folytatott tárgyalások után kijelentette: reformelkötelezett kormánynak kell felállnia, a liberális párt részéről a tárgyalási alap a Reformszövetség programja - a szerk.)
Szanyi Tibor szerint azok állnak ezen elképzelések mögé, akiknek ez anyagilag megéri. Ők a Reformszövetség hangadói - közel sem lehet mondani rájuk, hogy forradalmi bizottmány lennének, sőt ellenkezőleg, a tőketulajdonosok és a munkaadók benne a főszereplők, hangsúlyozta a parlamenti képviselő.
Gyorsított privatizáció nyomott áron
A reformjavaslatok másik érdekes pontja, hogy mindegyikben szerepel a további privatizáció sürgetése. Szanyi Tibor szerint ez is a tőkeérdekek mentén mozgó javaslat, hiszen ki másnak állna érdekében, hogy a jelenlegi nyomott árakon szerezzen meg további állami javakat? A dolog pikantériája, hogy a privatizációt azok javasolják, akik később meg is vennék a felkínált tulajdont, érvel a képviselő.
Hozzátette: a neoliberális kor végén kialakult egy új felfogás, amely szerint az eddigi fogyasztásszervező állam helyett egy szabályalkotó és szabályozó államot kellene tető alá hozni. A fogyasztásszervező funkció révén különböző kedvezményekkel van irányítva, ki mit vásárol. De ilyen hatása van például a beruházási kedvezményeknek is, hiszen a maga módján ez is egyfajta vásárlás.
Szanyi Tibor szerint ebből ki kell szállnia az államnak, ehelyett világos szabályokra van szükség. A törvényeknek például garantálniuk kell, hogy a bankokkal kötött szerződések valóban egyenlő felek közt jöjjenek létre. El kell kerülni, hogy - mint fogalmazott - a bank profizmusával átverje az ügyfelet, mert olyan különbség van a két fél tudása közt, hogy a pénzintézet eddig ezt tetszőlegesen meg tudta tenni.
"Ettől az átoktól meg kell szabadulni"
A bankok megregulázására az első lépés egyébként már megtörtént: az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a javaslatot, melynek lényege, hogy a magyarországi pénzintézetek az eddiginél jóval korlátozottabban módosíthatják egyoldalúan a szerződési feltételeket a lakáshitelek esetében.
Folytathatjuk azonban a sort, gondoljunk csak arra, milyen egyenlőtlen rendszerek vannak a közüzemi szolgáltatóknál. Az ezzel való visszaélés megakadályozására szintén nagyon világos szabályokat kell alkotni, figyelmeztetett a képviselő.
Ilyen és sok más, most nem említett példa miatt gondolja Szanyi Tibor, hogy Magyarország a neoliberalizmus utolsó csatlósa. Ahogy fogalmazott: "Ettől az átoktól meg kell szabadulni, és személy szerint éppen ezért dolgozok az MSZP-ben".
Varga M István
Menedzsment Fórum
