A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő, nagy-britanniai székhelyű kampányszervezet kimutatása szerint a leggazdagabb 10 százaléké a nemzetgazdasági szintű magánvagyontömeg 54 százaléka, ezen belül a felső 1 százaléké az összvagyon 23 százaléka. A britek legszegényebb 20 százaléka viszont országos átlagban a magánvagyon 0,8 százalékán osztozik.
Az Oxfam számításai szerint ez azt jelenti, hogy a legtehetősebb 634 ezer brit összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb 13 millióénak.
A szervezet szakértői a jelentésben egyenes utalást tesznek arra, hogy véleményük szerint e végletes vagyonmegoszlási különbségek még a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredményét is befolyásolhatták. Az Oxfam jelentése szerint ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség miatt sokan úgy érzik, hogy nincs érdemi beleszólásuk a társadalmi folyamatokba, és nem tudják kihasználni a gazdasági lehetőségeket sem. A referendumon ezek a megosztottságok is felszínre kerültek, és sokan a népszavazásban látták az alkalmat, hogy a változásra voksoljanak, abban a reményben, hogy ez javíthatja gazdasági helyzetüket.
A brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazáson szűk többséggel, 51,9 százalékkal a kilépésre szavazók győztek.
Az Oxfam közölte: egyetért Theresa May brit miniszterelnök elképzelésével, amely kötelezővé tenné az alkalmazottak szélesebb körű és közvetlen képviseletét a nagyvállalatok igazgatótanácsaiban. A szervezet szerint azonban az egyenlőtlenségek felszámolása végett ennél még tovább kell menni: a jelentés javasolja egy olyan szabályozás meghonosítását is, amelynek alapján egy-egy vállalatnál a legmagasabb fizetések legfeljebb hússzorosan haladhatnák meg a legalacsonyabb javadalmazást.
A nagyvállalatokon belüli rendkívüli bérkülönbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is kiemelte e héten zajló éves kongresszusán.
A konferenciára összeállított jelentésében a TUC kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői tavaly átlagosan 3,4 millió fontot (1,3 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél, de például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója 70 millió fontot vihetett haza; ez az alkalmazotti átlagjövedelem 2500-szorosa.
A FTSE-100-as vállalatok vezetőinek teljes javadalmazása átlagosan 47 százalékkal nőtt 2010 és 2015 között, az alkalmazotti átlagbér csak 7 százalékkal emelkedett ugyanezen idő alatt - áll a TUC jelentésében.
MTI
