A keleti nyitás sikere nagymértékben a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a kereskedőház-rendszer szoros együttműködésén múlik - emelte ki az államtitkár.
Elmondta, hogy az idén Moszkvában, Asztanában, Rijádban és Pekingben mindenképpen nyílik magyar kereskedőház, hogy ezeken a piacokon a magyar kis- és középvállalkozások érvényesülését segítsék.
Az államtitkár rámutatott: Oroszország Magyarország számára a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner, az Európai Unión kívüli kapcsolatban pedig az első helyen áll, míg Oroszország esetében Magyarország a 23. helyet foglalja el.
A magyar-orosz külkereskedelmi forgalomban 2008 csúcsot jelentett, akkor 14 milliárd dollárt tett ki a két ország közötti kereskedelem, majd 2009-ben 8,5 milliárd dollár mélypontra jutott, azóta bővül, bár 2012-ben némileg mérséklődött az előző évhez képest, és 11,6 milliárd dollár tett ki, ugyanakkor az egyenleg az energiahordozók magyar importja miatt 5 milliárd dollár magyar negatív szaldót mutat - mondta Szijjártó Péter.
Magyar oldalról a legnagyobb potenciált a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek adják, a két szektor jelenlegi részesedése az orosz piacra irányuló magyar exportban 8 százalék, így bőven van lehetőség a fejlődésre. Orosz kereslet van magyar szarvasmarha, búza, kukorica, zöldség, gyümölcs iránt, emellett nyitottak más termékekre is, köztük a magyar tudástechnológia, nanotechnológia termékeire - tette hozzá.
Az Oroszországba irányuló magyar export növeléséhez felvásárlási kapacitással, raktározási lehetőséggel kell rendelkezni, és meg kell szervezni a szállítást, az elosztás - fejtette ki Szijjártó Péter.
Az egyik legnagyobb orosz kiskereskedelmi üzletlánc keresi Közép-Európában partnerét raktárbázis kialakítására. A HITA olyan befektetés-ösztönzési ajánlatot ad az orosz kiskereskedelmi láncnak, hogy Magyarországot vonzó célponttá tegye - hangsúlyozta az államtitkár.
Az oroszországi magyar export növelését segíti majd a Moszkvában április 23-án nyíló kereskedőház, amelyet a Questor magáncég hozott létre, viszont keresik az állam bekapcsolódásának lehetőségét - jelezte Szijjártó Péter.
Az államtitkár kiemelte, hogy számítanak a kamara közreműködésére is annak az adatbázisnak a létrehozásában, amelyben a potenciális magyar kínálat, illetve az orosz potenciális kereslet szerepel majd.
Beszédében Szijjártó Péter kitért arra, hogy Oroszország 2014-ben Szocsiban téli olimpiát, illetve 2018-ban labdarúgó világbajnokságot rendez, és magyar mérnöki tudással, infrastruktúra fejlesztő kapacitással be lehetne kapcsolódni ezekbe az orosz fejlesztésekbe.
Parragh László, az MKIK elnöke a gazdasági fórumon fontosnak nevezte az intézményrendszerek együttműködését.
Kifejtette: a kamara nemzetközi tevékenységét több területen is erősíteni, jelen van az európai kamarában, az Eurochambres-ben, a bilaterális kapcsolatok bővítésére tagozatokat, illetve vegyes kamarákat működtet.
Tavaly az MKIK tagozatán keresztül az orosz régiókkal is erősítette kapcsolatát, illetve vizsgálja az együttműködési lehetőséget az orosz tulajdonban került Volksbankkal - mondta az MKIK elnöke.
Tóth Imre, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint az MKIK magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke a gazdasági fórumon elmondta: az orosz föderációs kamara megítélése szerint is az MKIK magyar-orosz tagozata tavaly az orosz piac egyik legaktívabb résztvevője volt a cseh és a német kamarák mellett.
MTI
