A parlament 78:8 arányban hagyta jóvá az alkotmánymódosítást. A költségvetési szabályt 2015-től kell alkalmazni, a végrehajtás módját külön törvényben szabályozzák.
Már két korábbi kormány megpróbálkozott vele, hogy az alkotmányba foglalja az adósságfék intézményét. Borut Pahor balközép, és Janez Jansa jobbközép kormánya is kudarcot vallott azonban, mert nem sikerült megállapodniuk a mindenkori ellenzékkel a pénzügyi szabály bevezetésének időpontjáról, és így nem tudták kialakítani az alkotmány módosításához szükséges kétharmados parlamenti többséget.
A konzervatívok kötötték magukat 2015-höz, de a baloldal, és maga Alenka Bratusek jelenlegi kormányfő irreálisnak tartotta ezt, és a 2017. évi bevezetéshez ragaszkodott.
A héten azonban váratlan fordulat történt, a kormányfő elfogadta 2015-öt, ebben kommentátorok szerint szerepe volt annak, hogy több uniós kormányfő, köztük Angela Merkel német kancellár is a mielőbbi bevezetést javasolta az uniós csúcs kapcsán tartott kétoldalú találkozókon.
Alenka Bratusek nemrégiben még azzal érvelt a költségvetési szabály 2015. évi bevezetése ellen, hogy annak megsemmisítő következményei lennének a szlovén szociális ellátórendszerre, és a már meghozott szükségintézkedéseken kívül további 500 millió eurós kiadáscsökkentést vagy adóemelést kellene végrehajtani.
A kormány azt reméli, hogy az adósságfék bevezetése megnöveli a nemzetközi pénzpiacok bizalmát.
Alenka Bratusek miniszterelnök azt mondta, hogy az ország GDP-arányos államháztartási hiánya az idén eléri a 7,8 százalékot, de a május elején kidolgozott megszorító csomag révén jövőre már 3,3 százalékra csökken.
A kétmillió lakosú Szlovénia gazdasága 2011 óta van recesszióban. A Moody's hitelminősítő a közelmúltban az ország szuverén besorolását két fokozattal, a befektetésre nem ajánlott kategóriába rontotta le, majd a Fitch Ratings vonta meg az elsőrendű "A" kategóriás osztályzatot Szlovéniától a romló makrogazdasági és költségvetési kilátásokkal indokolva a döntést.
Szlovénia súlyos bankválsággal szembesül, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok gyenge minőségű irányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki. A nem törlesztő hitelállomány eléri a 7 milliárd eurót. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) makrogazdasági előrejelzése szerint a szlovén gazdaság az idén 2,1 százalékkal zsugorodik. Az OECD számításai szerint a szlovén államadósság markáns reformok hiányában 2025-re a GDP 100 százalékára nőhet, miközben már eddig a válság kezdete óta kétszeresére, 47 százalékra nőtt.
MTI
