A kormányfő állítása szerint az SZDSZ a jegybankelnök és más közgazdászok véleményére hivatkozva újabb megszorításokat kívánt bevezetni, és 2500 milliárd forintot vont volna ki az állami újraelosztásból. Gyurcsány Ferenc szerint a liberálisok megszüntették volna a családi pótlék adómentességét, eltörölték volna a nyugdíjasok utazási kedvezményeit és módosítottak volna a nyugdíjemelés kiszámításának módján is. Szerinte a szocialisták ezt a sokkterápiát nem akarták támogatni.
Kifejtette: az SZDSZ-nek ebben a kérdésben az az álláspontja, hogy csináljanak egy nagy szociális és igazgatási megszorítást, ebből a forrásból pedig hajtsák végre az adóreformot. Az MSZP szerint viszont nincs lehetőség szociális-jóléti-igazgatási megszorításra; a reformoknak nem az adóreform irányába kell menniük, hanem az egészségügy, a felsőoktatás, az igazgatás területén megszorítás nélküli reformfolyamatokat kell levezényelni. A kormányfő szerint a Fidesz pedig azt mondja, hogy "se reform, se megszorítás".
Az SZDSZ egykulcsos adót akar
Az SZDSZ elnöke szerint Magyarország lemarad a gazdasági növekedésben az egykulcsos adórendszer bevezetése nélkül. Kóka János szerint nemzeti sporttá vált Magyarországon az adócsalás, a kiutat az adóreform jelentheti. Sürgősen hozzá kell fogni tehát az állami kiadások jelentős lefaragásához, mert csak így lehet elkezdeni az országban az adóterhek csökkentését, az adórendszer nagymértékű átalakítását, mondta az SZDSZ elnöke a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában. Hozzátette: az adóztatás átalakítása azért égetően fontos, mert e nélkül az ország versenyképessége tovább romlik, még a szomszédos államokkal való összevetésben is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség javítása nélkül stagfláció - alacsony növekedési ráta mellett tartós infláció - fenyeget. "Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha a vállalkozásokra rakódó adóterheket és az élőmunkát sújtó elvonásokat csökkentjük" – emelte ki Kóka János. A volt gazdasági miniszter szerint a konvergencia programot nem csak megvalósítani kell, hanem ütemét is fel kell gyorsítani, mivel az utóbbi időben a véghezvitelét befolyásoló kockázatok megerősödtek, részben a külső tőke- és pénzpiaci hatások miatt.
Szakértők szerint csak az adócsökkentés a kiút
Esély sincs arra, hogy Magyarország versenyképessége javuljon a régióban, ha – Szlovákiához hasonlóan - az adó- és járulékcentralizáció a mai negyven százalékról nem csökken harminc százalék körüli szintre - mondta Békesi László volt pénzügyminiszter a hétfőn rendezett budapesti Pénzügyi Csúcstalálkozón. A magyarországi GDP jelenleg 28 ezer milliárd forint, ebből az állam által központosított összeg 15 ezer milliárd, adóból és járulékokból pedig 11,5 ezer milliárd forint folyik be. Ez a GDP 40 százaléka – vezette le számítását Békesi László.
A volt pénzügyminiszter szerint ha a gazdaságpolitika abból indul ki, hogy a mozgástér határozza meg az adóreform mértékét, akkor soha sem fog történni semmi. Az adóstruktúra jelentős átalakítására van szükség, a személyi jövedelemadó és a profitadó csökkentésére, valamint a végső fogyasztást terhelő és a vagyoni típusú adók növelésére, tette hozzá Békesi László.
Jelenleg nincs realitása az adóreformnak, jelentette ki Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint ahhoz csak akkor lehet hozzáfogni, ha a gazdaság növekvő szakaszba kerül, és van esély a kiadások csökkentésére. Az elemző azonban a jelenlegi helyzetben is lát lehetőséget egyszerűbb, könnyen átlátható és ellenőrizhetőbb adórendszer kialakítására.
Varga Mihály: minél előbb be kell vezetni az eurót
A kormány célja 2008-ban is a gazdasági krízis kezelése, jelentette ki Varga Mihály a Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG Európai Központ által szervezett konferencián. A volt pénzügyminiszter szerint Finnország és Hollandia korábbi példáját kellene követni, azaz a hitelesség visszaszerzését, a fiskális konszolidációt, az újraelosztási ráta csökkentését és az euróbevezetés céldátumának meghatározását lenne szükséges szem előtt tartani. Magyarország gazdasági növekedése a legalacsonyabb volt az Európai Unió 27 tagállama közül 2007-ben, az infláció viszont az egyik legmagasabb, érvelt a Fidesz alelnöke, aki idézte a Wall Street Journalt, amely szerint Magyarország Európa beteg embere
Az állami kiadások és a bürokrácia csökkentését, valamint a korrupció visszaszorítását nevezte a legfontosabb feladatnak a korábbi jegybankelnök. Járai Zsigmond szerint csak ezekkel az intézkedésekkel lehet fellendíteni a gazdaságot Magyarországon. A szakember emlékeztetett arra, hogy jelenleg a megtermelt bruttó hazai termék 52 százalékát osztja el újra az állam, miközben a hasonló helyzetben lévő országoknál ez az arány mindössze negyven százalék körüli. Járai Zsigmond szerint egyértelműen hibás az adóemelésre alapozott konvergenciaprogram, mert nem a terhek növelésére lett volna szükség, hanem az állami kiadások csökkentésére, valamint a bürokrácia és a korrupció visszaszorítására.
"Kezdenek megvilágosodni a konvergenciaprogramot korábban támogató közgazdászok is. Rájöttek, mi a fő probléma" - fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, ebbe a csoportba sorolva utódját, Simor Andrást is, aki korábban részt vett a program megalkotásában közreműködő konvergencia tanács munkájában.
Járai Zsigmond hozzátette: két területen költ sokkal többet a magyar állam, mint a hasonló helyzetben lévő országok: az államigazgatásban és a szociális szférában. A közgazdász úgy véli: utóbbival az a legnagyobb baj, hogy ezek a támogatások nem a munkára, hanem a munka elkerülésére ösztönöznek.
Menedzsment Fórum
