A házbizottság azután ült össze az MSZP javaslatára, hogy az Országgyűlésben a gépi szavazás szerint mindössze 257 szavazatot kapott az a módosító javaslat, amellyel a Ház Lázár János fideszes frakcióvezető alkotmánymódosítási indítványát változtatta volna meg. A módosítás elfogadásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának szavazata, azaz 258 igen voks szükséges.
A gépi szavazás szerint az indítványt a Ház 257 igen szavazattal, 96 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította. Az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) ezt ki is hirdette, az ellenzék pedig tapsolni kezdett. Négy kormánypárti képviselő is jelezte, hogy a szavazáskor nem működött a gépe. Az ő nevüket a jegyző ismertette, az elnök pedig azt kérte: szóban adják le a szavazatukat. Mind a négyen igent mondtak a javaslatra, így az igen szavazatok száma 261-re emelkedett, ami elegendő az indítvány elfogadásához. Balczó Zoltán - bár az ilyen szavazatokat a szokásjog szerint a levezető elnök általában automatikusan hozzáadja az eredményhez - tekintettel az ügy súlyára, a házbizottság tanácskozása nélkül nem kívánta eldönteni a vitás kérdést.
A házbizottság ülésén a frakciók végül úgy döntöttek, elfogadottnak tekintik a módosító indítványt. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, tudomásul veszik, hogy elfogadta a parlament az alkotmánymódosító javaslathoz benyújtott bizottsági módosító indítványt.
Elfogadták a javaslatokatA szavazások a több mint egyórás szünet után technikai probléma nélkül zajlottak, s a képviselők elfogadták az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló jogszabály módosítását kezdeményező javaslatához benyújtott bizottsági indítványokat, illetve a különadó-törvényhez érkezett, szintén bizottsági módosító javaslatot.
Az alkotmánymódosításhoz benyújtott módosító javaslatot 261 igen és 96 nem és 2 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A módosító indítvány az eredeti javaslathoz képest nem szűkítené annyira az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét, azt rögzítené az alaptörvényben: a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Ab akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti. (A gazdasági jellegű törvények szempontjából kulcsfontosságú tulajdonhoz való jog sérülése esetén ugyanakkor nem léphet fel az AG - a szerk.)
A képviselők az Ab-törvényt módosító Lázár-javaslathoz benyújtott módosító indítványt 261 igen és 100 nem szavazattal hagyták jóvá. Az egyes gazdasági tárgyú törvényeket érintő számvevőszéki bizottsági indítványt 303 igen és 58 nem szavazattal fogadták el. A módosítások a különadó összeghatárát a munkavállalók esetében 3,5 millió forintra emelték úgy, hogy abba a szabadságmegváltás nem tartozik bele. Ugyanakkor az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében megmarad a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. Azokra, akik nyugdíjba vonulnak, nem fog vonatkozni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály hatálya. A változtatás értelmében a különadót nem csak az idén szerzett jövedelmek esetében, hanem 2005. január 1-jéig visszamenőleg kell megfizetni jövő év március elsejéig.
MTI