Az első ötven helyezettől származik az értékesítés nettó árbevételének több mint ötven százaléka, míg az első száz helyezettől a 71 százaléka, derül ki az összehasonlításból. Az exportnál az első ötven helyezett több mint nyolcvan százalékot, az első száz pedig csaknem 93 százalékot ér el. A ranglistás nagyvállalkozások az adófizetési kötelezettségeik teljesítésében is az élen járnak.
Nyerő a kőolaj-finomítás
A felmérésből kiderül, hogy a társaságiadó-bevallás benyújtására kötelezett vállalkozások száma 2005-ben országosan 326 ezer, míg 2006-ban 316 ezer volt. Az értékesítés nettó árbevétele alapján készült listát a Mol vezeti, de benne van a Top 10-ben a Tesco, a Suzuki és az Audi is, akárcsak a GE és a Philips.
A három-négy domináns szakágazat, amelyben a 100 legnagyobb vállalkozás tevékenykedik, a kőolaj-finomítás, a járműgyártás, a posta és a távközlés. A TOP 100 foglalkoztatja továbbá a hazai munkavállalók mintegy egynegyedét. Közülük 57 cég foglalkoztat több mint ezer főt, ebből tizenkét vállalkozásnál a dolgozók száma meghaladja az ötezret.
Az elért sikerek ellenére a nagyvállalkozói kör még nem ágyazódott be teljesen a magyar gazdasági rendszerbe, hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ezért az sem jellemző, hogy a nagyobb cégek húznák a kis- és közepes vállalkozásokat.
Bankok versenye
A pénzügyi szektor rangsorát a mérlegfőösszeg alapján állapították meg, ennek alapján került az OTP az első helyre. Szintén előkelő helyen végzett a CIB, az MKB, az Erste Bank és a Raiffeisen is.
A régió top 20-ban olyan neves cégek értek el dobogós helyezést, mint a Pick, a Borsodchem vagy az EON. Észak-Magyarországon első lett a Tiszai Vegyi Kombinát, Észak-Alföldön a TIGÁZ, míg Nyugat-Dunántúlon az Audi vitte a prímet. Közép-Dunántúlon a Philips, Közép-Magyarországon pedig a MOL vezet.
A régiók szintjén a gazdasági társaságok három csoportját tudjuk elkülöníteni, ezek egyikében valamennyi gazdasági mutató meghaladja az országos átlagot – ez jellemzi a közép-magyarországi régiót. A másik csoportban néhány kiemelkedő tétel (például Nyugat-Magyarországon az export) játszik szerepet, s vannak olyan régiók, így például a dél-magyarországi, ahol egyetlen gazdasági mutató sem számít kiemelkedőnek, mutatott rá Parragh László.
Terítéken a 2009-es adóváltozások
Veres János pénzügyminiszter visszatekintése szerint tavaly az ország jelentős lépéseket tett az államháztartási egyensúly korrekciójára, a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítására. A bekövetkezett változások negatív vetületeiről sem szabad azonban megfeledkeznünk, így például - a kormány államháztartást átalakító lépései miatt - kétségkívül lassult a gazdasági növekedés, a csökkenés azonban szerencsére nem a reálszférában következett be, közölte a tárca vezetője.
Veres kiemelte: hazánk kellő hatékonysággal használta fel az uniós forrásokat. A 2009-es adóváltozásokról szólva elmondta, hogy már a tavaszi ülésszakon a parlament elé akarják terjeszteni a tervezetet. Addig is széleskörű társadalmi párbeszédet kívánnak folytatni az adókkal kapcsolatban.
A 2007-es év számos változást eredményezett az APEH-nél, mutatott rá Szikora János, az adóhivatal elnöke. Egyre szélesebb teret kapott az elektronikus bevallási rendszer, amellyel szerinte technikailag a világ élvonalába kerültünk.
2007. január elsejétől az eddigi 23 helyett hét területi igazgatóságot alakított ki az adóhivatal, ezenkívül létrehozták a Kiemelt Adózók Igazgatóságát.
A kiemelt adózók körébe tartoznak a részvénytársasági formában működő bankok és biztosítók, a csoportos áfa-alanyiságot választó társaságok, valamint a legnagyobb adózók, így a top 100 listán szereplők is, mutatott rá Juhász István igazgató. Átalakult továbbá a Központi Hivatal struktúrája is, valamint megtörtént a Szerencsejáték Felügyelet és az Illetékhivatalok integrálása.
A szolgáltatások terén szintén jelentős bővítéseket szeretne az APEH. Eddigi jelentős eredmény ebben a tekintetben, hogy az adózók kilencven százalékos sikerrel tudták felhívni az adóhivatalt az év végi adatok alapján.
Simon Rita
