Az ország gazdasági helyzetét értékelve a lengyelek a leginkább elégedettek: 23 százalékuk, a magyarok 1 százalékkal a legkevésbé, míg a cseheknél és a szlovákoknál az arány 6-6 százalék.
Kissé más volt a kép, ha az egy éven belüli gazdasági várakozásokról kérdezték az embereket júliusban: eszerint mind a gazdaság, mind pedig a személyes anyagiak tekintetében jóval közelebb áll egymáshoz a négy ország lakosainak véleménye.
Továbbra is a lengyelek a legoptimistábbak (14 százalékuk vár javulást), de a magyar lakosság sem sokkal marad el ettől, a derűlátás 13 százalékra jellemző. A szlovák válaszadók 11, míg a cseh megkérdezettek 6 százaléka értékelte jónak vagy nagyon jónak a gazdasági kilátásokat.
A magyarok az ország gazdasági (közel)jövőjére vonatkozó kérdésben az elmúlt években amúgy is a leginkább derűlátónak számítottak a visegrádi országok között, ám ez az egyébként alacsony szintű optimizmus minden országban, így Magyarországon is csökkent az elmúlt egy évben. A múlt év júliusi kutatás szerint a magyarok még több mint 20 százaléka várt javulást, és ez a legjobb arányt jelentette a lengyelek előtt.
A saját anyagi helyzetük megítélésben alig van különbség az egyes országok között, és bár megint csak a lengyelek tekintenek a leginkább pozitívan a jövőbe, csupán 15 százalékuk gondolja úgy, hogy egy év múlva a jelenleginél jobban vagy sokkal jobban fog élni. A szlovák válaszadók 12 százaléka vár javulást, a csehek 10 százaléka.
A magyarok a sor végén állnak: csupán 8 százalékuk várja anyagi helyzete javulását a következő 12 hónapban, ami egy két éve kezdődött lefelé szálló trend újabb mélypontja is egyben. A lakosság gazdasági helyzetértékelésére vonatkozó kutatások alapján az elmúlt nyolc évben két mélypont rajzolódik ki: a 2007 és 2009 közötti időszak, valamint a jelenlegi.
MTI
