Soha ennyi államadósságot nem vettünk még vissza (eltekintve a magánnyugdíj-pénztárak államosításától), mint tegnap, amikor is az Államadósság Kezelő Központ szokásos mennyiségben (5 milliárd forint) meghirdetett ajánlatára (a közvélemény számára) váratlanul 145,76 milliárdos kereslet érkezett. A hatalmas érdeklődésnél már csak az volt szokatlanabb, hogy az ÁKK végül 142,07 milliárd forint értékben vissza is vásárolt a 2014/D jelzésű kötvényekből 2,4 százalék hozam mellett.
Az üzlet nagyságát jól érzékelteti, hogy a 142 milliárd forint a magyar éves GDP-nek közel a 0,5 százalékát teszi ki, vagyis egy nap alatt ennyivel csökkentette az ÁKK az államháztartás GDP-arányos adósságát. (Vagyis egész pontosan jövő héten fogja, amikor megtörténik a pénzügyi elszámolás.) Más kérdés, hogy a lépés apasztja a kormányzat likvid tartalékait, ami azonban igen magas szinten állt április végén (1924 milliárd forint), még a soha nem látott áprilisi költségvetési hiány ellenére is.
Így májusban immár ez a második olyan nap, amikor jelentősebben csökken az adósságunk, hiszen május 6-án egy 10 éves futamidejű, 2004-ben kibocsátott 500 millió fontos devizakötvényünk járt le, amely önmagában 230 milliárddal apasztotta az adósságot. (Hogy az 500 millió font, ami jelenleg árfolyamon 185,5 milliárd hogy lett 230, arról itt olvashat.)
A lejáratnak meg is lett az eredménye, hiszen a május 9-ével záródó hétre vonatkozó ÁKK előzetes adatok szerint idén nem látott mértékben csökkent a központi költségvetés adóssága. Persze az, hogy ennél nagyobb csökkenést eddig még nem láthattunk, annak is köszönhető, ezen felül mindössze négy olyan alkalom volt, amikor az ÁKK előzetes számai csökkenést mutattak.
Hogy ez a hét is csökkenést fog-e mutatni, az viszont a mostani jelentős visszavásárlás ellenére sem biztos. Nem valószínű ugyanis, hogy az ÁKK minden előzetes egyeztetés nélkül elfogadott volna egy ilyen mértékű ajánlatot, ráadásul mindössze két ajánlattevőtől. Piaci szereplők szerint az ÁKK megállapodhatott az egyik nagy magyar kötvénytulajdonossal (legvalószínűbb, hogy a legnagyobbal, a Templetonnal). A találgatások szerint a "deal" pedig arról szól, hogy az adósságkezelő visszavásárolva az idén augusztusban már egyébként is lejáró kötvényeket likviditást biztosít a kötvénytulajdonosnak, hogy az ismét hosszú papírokat jegyezhessen le. Ha ez a teória helyes, akkor a mai 3, 5 és 10 éves kötvényaukción nagy keresletet és jelentős többletkibocsátást láthatunk majd.
Az üzlet egyébként mindkét félnek előnyére válhat. Az ÁKK ugyanis 2,4 százalékos éves hozam mellett vette vissza a 6,5 százalékos kuponú, augusztus 22-én lejáró papírokat, vagyis körülbelül annyiért, amennyi a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek jelenlegi hozama. A tulajdonos tehát piaci áron gyorsan juthatott a pénzéhez, amiből aztán akár a mai aukción is olyan hosszú kötvényeket vásárolhat, amelyek nem tűnnek rossz befektetésnek.
Ahogy tegnap megírtuk, a KSH által közölt éves infláció mínuszba csúszott, az MNB által számolt, a középtávú inflációs nyomást jobban megragadó szűrt mutatók pedig szintén jelentősebbet estek áprilisban, vagyis akár tovább is vághat az alapkamaton az MNB. Ez pedig első körben a rövidebb hozamokat hozhatja lejjebb (szerdán a másodpiacon már az éves diszkont kincstárjegyek hozama is a 2,5 százalékos alapkamat alatt volt), majd később a távolabbiakat. Különösen úgy, hogy az Európai Központi Bank (EKB) is egyre közelebb kerül egy jelentős mennyiségi lazítási programhoz (olcsó pénzt hozhat a piacokra), és az MNB Önfinanszírozási programjának június 16-i indulása is itt "van már nyakunkon".
Az idilli képbe talán csak egy "ronda folt" került. Ha valóban a Templeton áll az üzlet másik oldalán, és a visszavásárolt kötvényekért cserébe hosszabb állampapírok vásárlását várja el az ÁKK, akkor azzal nem fog csökkenni a külföldiek kezében lévő állampapírok állománya és így külső sérülékenységünk sem.
mfor.hu
