Tényleg 83 százalékban teljesül a Széll Kálmán Terv?

Pénteken jelent meg a Széll Kálmán Terv megvalósításáról szóló cikkünk első része, melynek egyik apropóját az adta, hogy a múlt héten volt egy éve, hogy bejelentette a kormány a reformcsomagot, másrészt annak próbálunk utánajárni, hogy valóban 83 százalékban megvalósulhat-e a csomag, ahogy azt a kormány kommunikálja. Az első részben a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer és a közösségi közlekedés területén beígért reformokat vettük sorra, a lista most folytatódik:

Felsőoktatás

Nagy port vert fel a közelmúltban a felsőoktatási keretszámok drasztikus megvágása, vagyis azzal nem vádolhatjuk a kormányt, hogy semmit nem tett a területen egy év alatt. A pontosabb képhez ismét csak a 2011-es és a 2012-es költségvetést kell elővenni, melyek szerint tavaly 31,9, idén pedig 27 milliárdot irányoztak elő erre a célra, vagyis a várt 5,4 milliárd helyett "csak" 4,9 milliárdos a spórolás.

A felsőoktatásban a másik reformintézkedés a kihasználatlan kapacitások tervezett megszüntetése, amitől 6,6 milliárd forintot remélt idén a kormány. Ezt szintén nagyon nehéz megbecsülni, de jóindulattal elfogadjuk, hogy teljesül. Így összességében a vállalt 12 milliárd helyett 11,5 milliárdon áll a felsőoktatási terület, ha minden összejön, akkor 90,5 százalékos lehet a teljesülés.

Ez a terület érintett a legtöbb intézkedéssel, azonban azok nagy része csak néhány milliárdot hoz a várakozások szerint. Komolyabb tétel a gyógyszergyártók különadójának emelése, melytől 16 milliárdot remél már az idén a kormány. A költségvetési törvények összehasonlítása alapján a gyógyszergyártók befizetései tavaly 43,5 milliárdot tettek ki, ez az idén 59 milliárdra emelkedik, vagyis szinte hajszálra teljesül a vállalás.

További jelentős összeget jelent a gyógyszerek támogatásának csökkentése, melytől több intézkedésen keresztül összesen 67 milliárd forintos megtakarítást várnak. Ebbe a körbe tartozik a generikus program, a koleszterincsökkentők támogatásának mérsékelése, és egyéb intézkedések, melyek mind a gyógyszertámogatásokat csökkentik. A gyógyszertámogatás kiadásai 2011-ben 297,2 milliárdra voltak tervezve, ezt vitték le az idén 219 milliárdra vitték le, vagyis 78,2 milliárdot sikerülhet megtakarítani.

Összességében a gyógyszerkassza területén a vállalt 83 milliárddal szemben 93,7 milliárd forintos egyenlegjavulást látunk alátámasztva, vagyis 112,9 százalékos megvalósulást kalkuláltunk ki.

A közszféra területén összesen 32 milliárd forintos egyenlegjavulást tervezett be a Széll Kálmán Terv, ez három intézkedésből tevődik össze. Az önkormányzati feladatok egy részének átvétele már tavaly megtörtént, és az önkormányzatok költségvetési támogatását is több mint 150 milliárd forinttal csökkentették a büdzsében, így véleményünk szerint itt nyugodt szívvel elkönyvelhetjük a százszázalékos teljesítést. Az egyes intézkedések hatása ugyan nem látszik lebontva, de a jelentős kiadáscsökkenés meggyőző ezen a területen. Hasonlóra jutottunk a minisztériumok, háttérintézmények racionalizálása területén, ahol a költségvetési kiadás majdnem 100 milliárd forinttal csökkenhet idén, így nem okoz gondot a vállalt 12 milliárdos megtakarítást megszavazni a kormánynak.

Összességében ugyan az egyes intézkedések hatásait legfeljebb becsülni lehetne, de jelentősen csökkennek a közszféra kiadásai, ezért mi nem tartjuk túlzásnak az idei évre tervezett 32 milliárdos egyenlegjavulást.

Ezt a tételt gyorsan rövidre zárhatjuk, hiszen mindössze 90 milliárdot tartalmaz, ami a bankadó meghosszabbításából adódik. Eredetileg ugyanis az idén már a felére csökkent volna a különadó, azonban ezt visszavonta a kormány. Így ennek a 90 milliárdnak a teljesülésével szerintünk nem lesz gond. Az elektronikus útdíj bevezetése és a társasági adó-csökkentés elhalasztása csak jövőre lesznek hatással az egyenlegre.

A fentieket összeadva nekünk 474,4 milliárd forintos egyenlegjavulás jön ki, ami több mint 86 százalékos teljesülés a vállalt 550 milliárdhoz képest. Persze elképzelhető, hogy valahol elszámoltuk magunkat, más tényezők hatásait is figyelembe vettük, de összességében helytálló lehet a kormány által hangoztatott 83 százalékos teljesülés.

Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a reformcsomag okozta egyenlegjavulás más összetételben valósul meg, mint ahogy eredetileg tervezték. Negatív irányban a legnagyobb elcsúszás a nyugdíjrendszer területén mutatkozik, máshol viszont jelentősen túlteljesül a kormány vállalása számításaink szerint, ilyen például a gyógyszerkassza, ahol további intézkedésekre is készülnek még.

Fontos még kiemelni, hogy az elmúlt egy évben bejelentett egyéb intézkedések hatásaival nem számoltunk, csak a Széll Kálmán Terv megvalósítására szorítkozott az elemzés. Így például a jövedéki adó emelése, a játékadó drasztikus megnövelése vagy az adójóváírás eltörlése nem szerepel a modellünkben.