Lesújtó képet fest a hazai málnatermelésről a Világgazdaság cikke. A lap szerint az elmúlt két és fél évtizedben megszűnt a málnaültetvények több mint 90 százaléka.
A gondot egyfelől az okozza, hogy nem korszerű fajtákkal vannak tele az ültetvények, és a klíma sem kedvez a málnának: tavasszal a fagy, nyáron a kánikula pusztítja a gyümölcsöt. A termésátlagok így jóval a gazdasági megtérülést jelentő 10 tonna feletti hektáronkénti hozam alatt maradnak.
A málna ellen szól az is, hogy a málnabokrok ápolása és a szüret is nagyon gondos, aprólékos munkát igényel, amire Magyarországon már egyre kevésbé találni embert. Aki beáll málnázni, annak a bére pedig az árbevétel jelentős hányadát el is viszi.
A budapesti vásárcsarnokokban átlagosan 1300 és 2000 forint között árulják a málnát, miközben a szedési költség a 400 forintot is eléri kilónként. A jó málnatermő vidékekkel rendelkező, kedvezőbb klímájú Szerbiában és Lengyelországban jelentősen olcsóbb a munkaerő, és a magyarországinál magasabb hozamokkal dolgoznak. A lengyelek ráadásul jelentős területen gépesítették is a szüretet, még lejjebb szorítva az önköltséget.
A hazai málnatermelés lesújtó állapotáról beszélt egy héttel ezelőtt a Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke is, aki elmondta, már pár száz hektáron mintegy száz termelő foglalkozik csupán málnával Magyarországon. Régebben a 25 ezer tonnát is meghaladta az éves málnatermelésünk, de annak java része ipari felhasználásra ment. Azóta már csak friss áruként értékesítik a gyümölcsöt, a fagyasztott málna pedig külföldről érkezik.
mfor.hu
