A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision pénteken közölte: a görög szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi londoni kereskedésben 437-447 bázispont között járt a 427,2 bázispontos előző záró után. Ezek a CDS-díjszabások azt jelentik, hogy a görög törlesztési leállás ellen befektetői fedezetet kínáló piaci szereplők minden 10 millió euró görög kormánykötvény-adósság törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióiért évente 437-447 ezer euró közötti díjakat számítottak fel az irányadó ötéves futamidőre. Ez csaknem a tízszerese a szintén euróövezeti tag Németország CDS-árazásának, amely pénteken 44,9 bázisponton zárt.
A pénteki londoni zárásra azonban a "rekorderek" esetében is javult a helyzet: a CMA DataVision zárási adatsora szerint a görög CDS-díjszabás jóval az előző záró alá, 406,9 bázispontra süllyedt. Portugália CDS-árazása 233-238, Spanyolországé 179-182 bázispont között mozgott pénteken napközben Londonban; ezek is rekordszintek voltak e két ország esetében. Estére azonban e két szuverén adós törlesztésbiztosítási tranzakciói is olcsóbbak lettek: a portugál CDS-kontraktusok ára 226,4, a spanyol CDS-ügyleteké 166,1 bázispontra csökkent.
Londoni elemzők már felvetették annak lehetőségét, hogy a piac esetleg nem fog elég időt engedni az EU-bizottságnak beterjesztett görög kiigazítási program elbírálására és végrehajtására, és ebben az esetben Görögország az euróövezet vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése szerint a Görögországban kialakult helyzet súlyos aggodalom forrása az euróövezetben, amely "politikai és költségvetési unió nélküli pénzügyi unió", és amelyben óriási a kockázata a görög járvány átterjedésének más kisebb tagállamokra. Ez azt jelenti, hogy a valutaunió többi tagországának valamilyen módon mindenképpen ki kell állnia Görögország mellett, ha ez szükségessé válik - állt a JP Morgan londoni elemzésében.
A ház központi forgatókönyve azonban az, hogy Görögország külső segítség nélkül végre tudja hajtani a szükséges költségvetési kiigazítást. Az elemzés szerint ennek mértéke "nagyon nagy", de nem elérhetetlen, ahogy azt más országok tapasztalatai mutatják. A JP Morgan nem nevezte meg e "más országokat", de egy korábbi, néhány hete kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne.
Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Barclays Capital azt írta legutóbbi elemzésében, hogy a Magyarország által is követett, elsősorban kiadáscsökkentésre összpontosító kiigazítási modellnek nemzetközi tapasztalatok alapján nagyobb az esélye a sikerre, mint a kétharmadrészt bevételnövelésre épülő görög konszolidációs programnak.
A The Economist című vezető londoni gazdasági-politikai folyóirat pénteken megjelent legújabb kiadása szerint az uniós illetékesek "elborzadnak" attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez "megalázó lenne Európa számára ... az euró hírneve forog kockán". Az EU készséggel együttműködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítéséről volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek. Ha azonban Görögország szorulna IMF-mentőakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus. Emellett az európai illetékesek vonakodnak elismerni azt is, hogy az euró nem nyújt védelmet minden válsággal szemben - áll a The Economist pénteki írásában.
MTI/Menedzsment Fórum
