A DK a tavalyi első félévben is nagyjából nullszaldós volt, akkor 834 ezer forint veszteséget könyvelt el. A társaság mérlegfőösszege a nem auditált, magyar számviteli szabályok alapján készült jelentés szerint június végén 207,6 milliárd forintot tett ki, éves szinten 16,5 százalékkal bővült.
A társaság saját tőkéje június végén 2301 milliárd forint volt, 0,2 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az idei első félévében összesen 11 766 milliárd forint összegű hitelt folyósított, ami mintegy 1 százalékkal haladja meg a tervezettet.
A DK 2001. évi indulásától 2009. június 30-ig összesen 271 328-an részesültek hallgatói hitelben, s ez idő alatt több mint 175 milliárd forint hitelt folyósított a társaság. Június 30-án az eszközök 90 százalékát alkotó diákhitel-állomány meghaladta a 187 milliárd forintot.
A DK a hallgatói hiteleket kötvénykibocsátással és hitelekkel refinanszírozza. A társaság hosszú lejáratú kötelezettségei 172,2 milliárd forintra rúgtak június végén, éves szinten 33,9 százalékkal bővültek. A rövid lejáratú kötelezettség 15,55 milliárd forintot tett ki a félév végén, az egy évvel korábbi mintegy felére csökkent.
A társaság két alkalommal (áprilisban és májusban), összesen 15 milliárd forint névértékben hozott forgalomba - továbbra is állami készfizető kezesség mellett - kötvényeket, amelyeket bevezettek a BÉT-re. A DK kötvénykibocsátásból eredő tartozásai június végén mintegy 75 milliárd forintra rúgtak, ebből közel 15 milliárd forintnyi rövid - idén augusztusi - lejáratú.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-vel kötött hitelszerződések alapján a DK mintegy 70 milliárd forint értékű forrást használt fel, míg az Európai Beruházási Bankkal kötött hosszú lejáratú finanszírozás keretében több mint 42 milliárd forint kölcsöntartozása állt fenn június végén. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel kötött készenléti hitelszerződés alapján 650 millió forint rövid lejáratú hitele volt a DK-nak a félév végén.
A hallgatói hitelek kamatbevétele, valamint a pénzügyi műveletek bevételei a tavalyi első félévhez képest közel 27 százalékkal, 9,91 milliárd forintra nőttek, míg az adósságállománnyal kapcsolatos kamat- és kamatjellegű ráfordítások összege szintén 27 százalékkal, 6,94 milliárd forintra emelkedett. A diákhitelekre képzett kockázati céltartalékok állománya 10,49 milliárdról 13,37 milliárd forintra nőtt.
A működéshez kapcsolódó ráfordítások közül az anyagjellegű kiadások 46,9 százalékkal, a személyi jellegűek 53,7 százalékkal, az értékcsökkenési leírás 40,9 százalékkal emelkedett.
A ráfordítások azonban nem tükrözik a vizsgált időszakban a működéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket, mert a DK az adott időszakban a diákhitel kamatában képződő fedezet alapján elhatárolja a ténylegesen felmerülő költségeket, illetve a korábbi időszakokban elhatárolt működési költségeket feloldja. Most az utóbbira került sor, így az eredménykimutatás a ténylegesen felmerült költségeknél magasabb ráfordítást tartalmaz.
A hallgatói hitelrendszer önköltségi alapon működik, a DK kötelezettségeiért az állam készfizető kezességet vállal. A társaság felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.