3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Széll Kálmán Terv egyik kiemelt célja az államadósság csökkentése középtávon. A tervek szerint az államadósság GDP arányos mértéke 2014-ig a jelenlegi 80 százalékról a 65 és 70 százalék közötti sávba mérséklődne.

A kormány a tervben nem csupán az állam, de a vállalatok és a lakosság magas devizahitel-állományát is problémaként azonosította, és hosszútávon szeretné az államadósság szintjét  a GDP 50 százaléka alá csökkenteni. A terv szerint az adósságszint radikális csökkentése több szempontból is erősíti hazánk versenyképességét, így Magyarország öt éven belül tagja lehet az EU 10 legversenyképesebb gazdaságának.

A kormány adósságcsökkentő terve elsősorban strukturális reformokkal számol, ám fontos szerepet kaphat az államadósság-csökkentő alap, mely 2012-re jöhet létre. Az alap több forrásból jut tőkéhez, és 2012-14 között több mint 500 milliárd forinttal mérsékelheti az eladósodottságot.

Az Államadóság-csökkentő Alap három bevételi forrással számol. Ezek között vannak új bevételek, mint az elektronikus útdíj, ugyanakkor az alap részesül olyan pénzekből is, melyek az eddig számított költségvetéshez képest jelentenek többletbevételt.

Az elektronikus útdíj 2013-ban lép életbe, célja hogy a gyorsforgalmi úthálózat használatáért a terheléssel arányosan fizessenek a közlekedők. A kormány szerint elsősorban a tranzit-teherforgalom nem fizeti meg méltányos részét az általa használt utaknak. Az elektronikus útdíj évente mintegy 100 milliárd forinttal járulhat hozzá az adósság csökkentéséhez.

Az új bevételek mellett fontos forrás a bankadó, melynek csak a jelenlegi összeg felével számol a 2012-re kitekintő fejezet a költségvetésben. A tervek szerint azonban jövőre még továbbra is az eredeti összeg kerül beszedésre, ám ennek fele az államadósság csökkentését szolgálja. Az alap ennek eredményeként 90 milliárd forint többlethez juthat. A terv bejelentésekkor Matolcsy György elmondta, volt olyan pillanat, amikor a bankok és a kormány megállapodhatott volna arról, hogy ez a teher ne 3, csupán 2 évig sújtsa a pénzintézeteket.

Az alap harmadik bevételi forrása okozta a legnagyobb meglepetést a Széll Kálmán Tervben. A társasági nyereségadó tavaly nyáron csökkent 19-ről 10 százalékra az 500 millió forintnál kisebb nyereséget elérő vállalatok esetében, és a tervek szerint a csökkenés általánossá vált volna 2013-tól. Az újabb tervek szerint ez 2013-14-ben még nem történik meg, és az így befolyt 120 milliárd forintot az adósság csökkentésére fordítja a kormány.

Mindent összevetve az alap 2012-ben 90, 2013-14-ben 220-220 milliárd forinttal gazdálkodhat, vagyis ennyivel csökkentheti hazánk adósságszintjét.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!