A gazdasági minisztérium adatai szerint - amelyet a Bundestag egy zöldpárti képviselőjének írásbeli kérdésére állítottak össze - az áram kilowattonkénti ára a lakossági fogyasztók számára 21,4 centről (67,4 forint) 29 centre (91,3 forint) emelkedett 2008 óta, vagyis 38 százalékkal drágult.
A nagy energiaigényű termelést végző iparvállalatok - például kohászati cégek - viszont 1 százalékkal kevesebbet fizetnek, mint a válság kezdetén, elsősorban azért, mert nem kell megfizetniük a megújuló energiaforrások kiaknázásának támogatását szolgáló hozzájárulást.
Az egyéb ipari cégek - amelyeknél az árban benne van a hozzájárulás - 13-15 százalékkal fizetnek többet a villamos energiáért, mint 2008-ban.
Fogyasztóvédők szerint a szolgáltatók sokat profitáltak abból, hogy a nap- és szélerőművi termelés növekedése révén csökkent a villamos energia nagykereskedelmi ára, ezt azonban nem érvényesítették az elvárható mértékben a lakossági fogyasztói árakban, holott - az úgynevezett megújuló energia törvény (EEG) után EEG-járuléknak nevezett - hozzájárulás révén éppen a lakosság viseli a megújuló források használatának terjedéséből fakadó terhek legnagyobb részét.
Az EEG-hozzájárulás jelenleg kilowattóránként 6,24 cent, ez egy négyfős háztartásnak évente nagyjából 220 euró plusz költség. A kormány az idén átalakította a rendszert, a reform részeként 2015-től csökken a hozzájárulás.
A tartományok között mutatkoznak eltérések az áram lakossági árában. A legtöbbet az egykori NDK területén fekvő Brandenburg tartományban kellett fizetni, ott egy átlagos - évi 4 ezer kilowatt - fogyasztású háztartás éves villanyszámlája a 2008-ban regisztrált 911 euróról (287 ezer forint) 1189 euróra (375 ezer forint) emelkedett. A legkevesebbet a nyugati Brémában kell fizetni, ahol 842 euróról 1105 euróra emelkedett az átlagos fogyasztású háztartások éves áramköltsége.
MTI
