A részvényes országok és szervezetek képviselőiből álló kormányzótanács 19. közgyűlésén döntenek a közép-kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására londoni székhellyel életre hívott pénzintézet 50 százalékos tőkeemelési kérelméről. Jóváhagyó döntés esetén az EBRD tőkeállománya 30 milliárd euróra növekszik.
Thomas Mirow bankelnök a zágrábi közgyűlés előtt újságíróknak tartott londoni helyzetértékelésében kijelentette: a tőkeemelés biztosította pótlólagos források révén az EBRD a jövőben a korábbi időszakra jellemző 5-6 milliárd eurós évi átlag helyett 8,5-9 milliárd euró tőkét lesz képes juttatni a kedvezményezett országcsoportnak, vagyis éves átlagban hozzávetőleg 3 milliárd eurós finanszírozási többlettel lehet számolni.
Ez azt jelenti, hogy a 2015-ig terjedő hat évben - 2010-et mint teljes évet is beleszámolva - 15-18 milliárd euró közötti finanszírozási plusz várható az EBRD-től. Azonban a bank által nyújtott minden euróhoz átlagosan két további euró járul a magánszektorbeli befektetőktől társfinanszírozásként, vagyis mindezt összeadva 60 milliárd euróhoz közelítő többlettőkét mozgósíthat a térség számára az EBRD az évtized közepéig - mondta a közgyűlés előtt a londoni pénzintézet német elnöke.
Az EBRD a minap Londonban közölte: az idei első negyedévben 1,76 milliárd euró új tőkét juttatott a működési területéhez tartozó országoknak, hatvan százalékkal többet, mint a tavalyi azonos időszakban, és "jó úton halad" afelé, hogy az idei teljes évi finanszírozási érték ismét elérje a 8 milliárd euró körüli szintet. Ez nagyjából azonos lenne a tavalyi finanszírozási összeggel.
Az EBRD - növekvő vesztesége ellenére - 2009-ben 55 százalékkal 7,9 milliárd eurós eddigi rekordszintre növelte finanszírozásait tevékenységi országcsoportjában. A kihelyezések zöme a pénzügyi szektornak jutott, mert a bank elsődleges célja volt a hitelezés fenntartásának elősegítése a válságidőszakban, elsősorban a kisvállalatok számára.
Magyarország tavaly csaknem 570 millió euró finanszírozáshoz jutott az EBRD-től. Az EBRD 2009 egészét 746 millió euró - tartalékolás után számolt - nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a bank 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett; az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz fizetési válság óta.
A működési területén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt a bank jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok az idei évtől gyakorlatilag már nem részesültek volna új finanszírozásban a pénzintézet részéről.
A londoni bank már 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra. A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben visszafordítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt "drámaian növeli" tevékenységét a fejlettebb közép-európai országokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től már nem lesz szükségük EBRD-támogatásra. E térség országai közül jelenleg egyedül Csehországban nem aktív a bank; itt 2007 vége óta nem indultak újabb EBRD-programok.
MTI
