Az új elképzelés szerint, ha valakinek kellene elvárt adót fizetnie, de mégsem tud eleget tenni a kötelezettségnek, ki kell töltenie egy ötven kérdésből álló nyomtatványt. Ebben a nyomtatványban olyan rubrikák vannak, mint például bérleti díj, tanácsadás költsége, telefonköltség, személyi jellegű kiadások. Emellett fel kell sorolni az öt legnagyobb vevőt, alvállalkozót, szállítót és evás partnert is.
A nyomtatványt a bevallással együtt kell eljuttatni az adóhatóságnak. Az APEH ezt követően mérlegelni fogja, vajon a felsorolt adatok valósak-e vagy csak a kreatív könyvelés eredményei. Ha utóbbit vélelmezi az adóhatóság, akár le is ellenőrizheti a vállalkozást.
Mással is volt baja az AB-nek
Ezzel a töltögetéssel azonban az alkotmányossági aggályoknak csak egy részét védené ki a kormány. A testülethez ugyanis több indítványt is benyújtottak annak idején, s a problémának csak egy szeletét jelenti a bizonyítási lehetőség. Sőt az Alkotmánybíróság indokai között nem is ez szerepelt első helyen. A testületnek csak pluszban nem tetszett, hogy a társaságoknak nem nyílt volna lehetősége a bizonyításra. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nyilatkozott több ízben úgy, hogy a kormány minden vállalkozást eleve csalónak tekint és nem ad lehetőséget az ártatlanság bizonyítására.
Az Alkotmánybíróság aggályai között azonban az szerepelt első helyen, hogy az elvárt adó aránytalan terheket ró a vállalkozásokra. Az AB emellett problémásnak nevezte azt is, hogy a cégeket a bevételük alapján adóztatná a kormány az elvárt adóval. Márpedig ezek a körülmények nem változnának a kormány legújabb elvárt adós verziójában sem. Az adót továbbra is az árubeszerzésekkel csökkentett bevétel két százaléka után kellene megfizetni, a mértéke pedig megegyezne a társasági adó kulcsával - 16 vagy tíz százalék.
A liberálisok nem is akarják
Az újabb alkotmánybírósági procedúrát - szakmai szervezetek a korrigált adót is az AB elé vinnék - elképzelhető, hogy a koalíciós partner akadályozza majd meg. Az SZDSZ ugyanis nem támogatja az elvárt adó bevezetését ilyen formában. Szerintünk - legalábbis Kóka János gazdasági miniszter és SZDSZ elnökaspiráns a hétvégén a Liberális Gazdasági Tanács ülésén ezt mondta - adófizetésre nem az elvárt adóval kell kényszeríteni az embereket. A kisebbik koalíciós párt szerint nem új adónemek bevezetésére van szükség, hanem átfogó adóreformra.
Szerintük ugyanis egy átfogó reform segítségével kell elérni, hogy az adózói kör szélesebb legyen. A kormány szerdán tárgyalja az elvárt adó legfrissebb tervezetét. A liberális partner azonban nem biztos, hogy beleegyezik a tervbe. Ez azt is jelentheti, hogy az eredeti tervekkel ellentétben az új elvárt adót mégsem tudja bevezetni a kormány júliustól.
A szocialisták reménykednek
Veres János pénzügyminiszter szerint a szerdai kormányülés a héten elfogadhatja az elvárt adó új változatának tervezetét. A Magyar Televízió Kereszttűz című műsorában Veres János kijelentette: "a kormány szerdán döntést fog hozni arról, hogy milyen formában terjessze az Országgyűlés elé a javaslatot". A pénzügyminiszter szerint a kormány két héttel ezelőtti szerdai ülésén valamennyi kormánytag egyetértett azzal a javaslattal, amelyet elkezdtek egyeztetni a gazdasági érdekképviseletekkel.
A reformtörekvéssel persze nyilván a szocialisták is egyetértenek. Pillanatnyilag azonban több fejfájást okozhat a nagyobbik kormányzó párt számára a büdzsén ütött 55 milliárd forintos lyuk befoltozása, emiatt most kevéssé a reformra, mint inkább az elvárt adó bevezetésére koncentrálhatnak. Annak idején az elvárt adó kitalálásakor a kormány azt tervezte, hogy ebből az adónemből 55 milliárd forint bevétel fog befolyni a kasszába. Az Alkotmánybíróság sztornója után azt találta ki a kormány, hogy 30 milliárd forintot egyéb költségvetési fiókokból rak össze, másik 30 milliárdot pedig a második félévben bevezetendő új elvárt adóból szed be.
