A tavalyi év elején még összeomlani látszó magyar államadósság piacának 2012 január közepi fordulata óta nincs megállás a hozamesésben. A tavaly összesen 7929 milliárd forint értékben állampapírokat eladó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a mai aukcióján például 50 százalékkal növelte meg az eredetileg piacra dobni kívánt mennyiséget és a versenyző szakaszban 75, míg a nem versenyzőben további 37,5 milliárdnyi 12 hónapos diszkontkincstárjegyet adott el. Az így tehát összesen 112,5 milliárd értékű papírt ráadásul 2010 májusa óta nem látott alacsony, 5,3 százalékos átlaghozam mellett sikerült értékesíteni.
Az állampapírok elsődleges piaca mellett a másodlagosról is csupa jó hír érkezik már napok óta. A 10 éves papírok hozama ma délelőtt például elérte a 6 százalékot, amire utoljára még bőven a válság előtt, 2005 szeptemberében volt példa. Ezeket a papírokat tavaly január elején még 10,69 százalékon is meg lehetett venni, vagyis a mai 5,93 százalékos referenciaárhoz viszonyítva 476 bázispontos csökkenést figyelhetünk meg.
A hozamesési folyamat várhatóan a közeljövőben sem fog lassulni. Ugyanis a tízévesek esetében a mostani 6 százalék is 2,5 százalékos reálkamatot jelent, ha igaznak bizonyul az MNB legújabb inflációs jelentésében prognosztizált 3,5 százalékos idei pénzromlás. A nemzeti bank szerint a következő év végén pedig már a 3 százalékos inflációs célt is teljesíteni fogjuk. Ezek után nem okozna nagy meglepetést a magas maginfláció ellenére sem, ha a Monetáris Tanács folytatná ősz elején elindított kamatvágási ciklusát, ami pedig a rövidebb papírok (3 és 12 hónapos) árfolyamának emelkedését és a hozamok további esését indukálná. A háromhónaposok tegnapi 5,35 százalékos másodpiaci hozama például már 40 bázisponttal alacsonyabb az MNB kéthetes alapkamatánál.
További jó hír a kötvénytulajdonosok számára, hogy úgy tűnik, a kabinet tűzzel-vassal tartani akarja a költségvetési hiánycélt. A KSH ma publikált adatai szerint például a kormányzati szektor a tavalyi év harmadik negyedévében közel egyensúlyban volt, amire még nem volt példa.
Az MNB tegnapi nemzeti számlákról szóló statisztikája pedig azt mutatta, hogy 2012 szeptember végével záródott négy negyedévben az államháztartás (ami az önkormányzati szektorral több, mint a kormányzati) finanszírozási igénye – az egyszeri tétetek nélkül - elérte a bűvös három százalékot. Szintén a jegybank fenti statisztikája mutatott rá arra, hogy 2012 júliusa és szeptembere között a magyar gazdaság összesen 449 milliárd forintot, vagyis a GDP 6,2 százalékát takarította meg, azaz ennyivel tudta nettó vagyonát növelni (adósságát csökkenteni). Éves szinten ez az összeg 1183 milliárdot, a GDP 4,2 százalékát tette ki.
Ezek a tények párosulnak egy, a vezető jegybankok monetáris lépései által kialakult likviditási boommal, és egyre erősebb kockázati étvággyal (lásd a CDS felárunkat, amely másfél éves mélyponton van). Mivel a fejlett piacokon az elérhető reálhozamok nulla (vagy még inkább mínuszos) szint környékén mozognak, így a magyar papírokon elérhető 2,5 százalékos reálkamat, az Orbán-kabinet szilárd ragaszkodása a deficit tartásához és a magyar gazdaság hatalmas megtakarítási képessége még az ország szabályozási környezetével kapcsolatos kiszámíthatatlanságot (lásd például most a rezsiárakat), a Matolcsy Györggyel szemben táplált bizalmatlanságot, és esetleges jegybankelnöki ambíciói miatti borzongást is ellensúlyozni tudja.
szp
mfor.hu
