Stockholmban hétfőn jelentették be: a Svéd Királyi Akadémia döntése szerint két amerikai tudós, Elinor Ostrom és Oliver E. Williamson kapta megosztva az idei közgazdasági Nobel-díjat.
A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a két tudós rávilágított, hogy a közgazdasági elemzés módszere a legtöbb társadalmi szervezet vizsgálatára is alkalmas lehet. A gazdasági tranzakciók nem csupán a piacokon mennek végbe, hanem cégeken, egyesületeken, társulásokon, háztartásokon és más intézményeken belül is. A gazdaságelmélet részletesen feltárta a piacok értékeit és korlátait, de kevés figyelmet fordított más intézményi formákra. Ostrom és Williamson kutatásai viszont azt mutatják, hogy a közgazdasági elemzés társadalmi szervezetekre is vonatkozhat - áll a Nobel-díj indoklásában.
Török Ádám Elinor Ostrom munkáival kapcsolatban megjegyezte: tevékenysége határterületnek tekinthető, mert ő valójában politikatudós, viszont az úgynevezett "közlegelők" problémakörével foglalkozik, amely az intézményi közgazdaságtan és az úgynevezett közösségi választás elmélete egyik speciális területe. A tudósnő ismertségét leginkább a közjavak felhasználásának tudományos kutatásával, az ezekkel kapcsolatos esettanulmányokkal alapozta meg, amelyeknek különösen a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban és a környezet-gazdaságtanban van nagy jelentőségük.
Oliver E. Williamson szintén az intézményi közgazdaságtan nagyon jelentős képviselője, aki továbbfejlesztette Ronald Coase közgazdasági Nobel-díjas elméleti kutatásait. Ronald Coase az 1990-es évek elején kapott Nobel-díjat az úgynevezett tranzakciós költségek elméletének kutatásáért. Coase kimutatta, hogy a piac használata nincs ingyen, a piaci tranzakcióknak pénzben és időben kifejezhető költsége van.
Oliver E. Williamson fő műve 1985-ben jelent meg a kapitalizmus gazdasági intézményeiről. Azok az országok különösen hasznosan tudták alkalmazni az intézményi közgazdaságtan általa felépített modelljét, amelyek a korábbi tervgazdaságról áttértek a piacgazdaságra. Ezeknek a kutatásoknak Magyarország szempontjából is nagy jelentősége volt, hisz a rendszerváltás idején az átmenetet "részben tőle tanultuk meg az intézmények, közöttük a jogrendszer és a szabályozás, valamint a szabályozás és a piaci szereplők kapcsolatrendszere tekintetében" - emelte ki Török Ádám.
Így az amerikai tudós kutatásai nagyban hozzájárultak a rendszerváltás idején az intézményrendszer átalakításának tudományos megalapozásához Magyarország tekintetében is - mutatott rá az MTA rendes tagja.
MTI/Menedzsment Fórum
