A termelés az év első kilenc hónapjában 6,2 százalékkal magasabb volt, mint 2010 azonos időszakában. Az előző év szeptemberéhez viszonyított munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal.
A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index augusztushoz képest szeptemberben 3,9 százalékkal emelkedett. Egy évvel ezelőtt a termelésben 11,2, az exportban 13,3 százalékos volumennövekedést mért a KSH. A hazai eladások 2010 októbere óta egyetlen hónapban sem nőttek.
Havi összehasonlításban Magyarország ipari termelésének bővülése a legjobb az Európai Unióban. Utánunk Szlovákia (3,2 százalék), Lengyelország (1,9 százalék), Svédország (1,9 százalék) és Szlovénia (1,5 százalék) következik, közölte az Eurostattegnap.
Az ipari export 2011 első kilenc hónapjában 9,1, szeptemberben 4,1 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés közel felét a feldolgozóipar két alága adta. Szeptemberben a feldolgozóipar több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kivitele 7,4 százalékkal bővült.
Ezzel szemben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipar exportjának közel egynegyedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 2,4 százalékkal mérséklődött. Idén ez már a hatodik hónap, amikor az utóbbi alág exportértékesítésében csökkenést regisztrált a KSH.
Az ipar belföldi értékesítése január–szeptemberben 5,2, szeptemberben 7 százalékkal visszaesett 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai szeptemberben 5,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 szeptemberében a feldolgozóipar termelése 3,5, a csekély súlyú bányászaté 18,1 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 6,2 százalékkal csökkent, elsősorban az előző évinél jóval melegebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2011 szeptemberében a 2010. szeptemberi átlagos középhőmérsékletnél 6,3°C-kal magasabbat mértek).
2011 szeptemberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban regisztrált a KSH termelésbővülést. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés egyötödét képviselő járműgyártás termelése számottevően, 12 százalékkal emelkedett, a magas bázis ellenére is. Az alág mind a hazai, mind a külpiaci eladásait bővíteni tudta.
A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipar közel egyötödét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 7,3 százalékkal csökkent, elsősorban a híradástechnikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődése miatt.
A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,7 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, ami az előző évinél nagyobb volumenű és jobb minőségű mezőgazdasági terméssel is összefügg. Átlag felettti volumenbővülést regisztrált a KSH még a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (6,1 százalék), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (3,9 százalék) is.
A növekedési ütem gyorsulása figyelhető meg a kisebb súlyú gyógyszergyártásban, az alág termelése kiugróan, 34,2 százalékkal nőtt. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal a villamos berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól.
2011 szeptemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7,7 százalékkal nőtt 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 9,7 százalékkal emelkedtek, ezzel szemben az új belföldi rendelések 4,9 százalékkal visszaestek.
Az összes rendelésállomány 14,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2011 első kilenc hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,7 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. január–szeptemberi 2,7 százalékos létszámcsökkenés után – 4,2 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első kilenc hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (12,4 százalék), a
legkisebb a Közép-Dunántúlon (1,9 százalék) figyelhető meg.
mfor.hu
