Míg az Egyesült Államokban a háztartásoknak csupán mintegy ötöde nem rendelkezik pénzügyi megtakarításokkal, addig Magyarországon ez az arány 75 százalék, derül ki a Gkf Csoport Befektetési Barométer felméréséből. A 2007. szeptember-októberben készült, pénteken nyilvánosságra hozott tanulmány szerint azonban hazánk ezen a téren nem csak az USA-hoz viszonyítva, hanem európai szinten is le van maradva.
Kevesen, keveset fektetnek be itthon
A befektetésekkel nem rendelkezők aránya Magyarországhoz képest Nyugat-Európában is lényegesen alacsonyabb (negyven százalék), a maga 47 százalékával Csehország is sokkal kedvezőbb helyzetbe van, s összességében még a közép-európai átlagnál (66 százalék) is rosszabb mutatókkal bírunk. Ráadásul a befektetésekkel rendelkező magyar háztartások túlnyomó többsége (az összes megkérdezett 18 százaléka) ötezer eurónál (mintegy 1,25 millió forintnál) kisebb összeget szán ilyen célokra.
Még ennél is horrorisztikusabb képet kapunk, ha a magyar háztartások várakozásaiban bekövetkezett változásokat vizsgáljuk. Míg 2005 őszén a megkérdezetteknek mindössze 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező egy évben sokkal kevesebbet vagy kevesebbet fog megtakarítani, mint az elmúlt 12 hónapban, addig ez az arány 2007 őszére 64 százalékra nőtt. (Ebben valószínűleg nagy szerepe volt a lakosság vállára komoly többletterheket rakó kiigazítási csomagnak.) Ezzel szemben térségünkben 48, Nyugat-Európában 39, az USA-ban pedig mindössze 22 százalék fogalmazott meg ilyen borús várakozásokat idén ősszel.
Mostohagyerek a tőzsde
Ha a befektetési formákat nézzük, a pénzügyi megtakarításokkal rendelkező magyarok többsége (a megkérdezettek 11 százaléka) továbbra is a biztos, de relatív alacsony hozamot biztosító bankbetétet preferálja. Tíz százalék egyéb alapokat, öt százalék pedig az életbiztosításokat és az egyéb befektetési típusokat részesíti előnyben.
A tőzsde továbbra is mostohagyereknek számít a hazai magánbefektetők körében: 2007 őszén a válaszadók mindössze egy-egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy részvénybe, illetve részvényalapú befektetési alapokba ruház be. Ezen a téren tehát semmiféle fejlődés nem figyelhető meg, hiszen ez az érték az elmúlt években is hasonló szinten, egy-három százalék között mozgott.
Összehasonlításul: az USA-ban öt megkérdezettből négy fektet részvényekbe vagy részvényalapú befektetési alapokba, de még Nyugat-Európában is tízszer többen (húsz százalék) választják a tőzsdét, mint hazánkban. Ha az uniós országokat egyenként nézzük, Csehország (7 százalék), Németország (14 százalék) és Ausztria (17 százalék) is jóval előttünk jár.
Ha lenne pénze, akkor sem tőzsdézne
A közelmúltban az értékpapírpiacot külön kampányokban népszerűsítő Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szempontjából elszomorító tény az is, hogy - a Gfk felmérése szerint – itthon az emberek kilencvenegy százaléka akkor sem vinné a BÉT-re a pénzét, ha hirtelen hétmillió forint hullana az ölébe.
"A magyarok azért ódzkodnak annyira a tőzsdétől, mert inkább a biztos, de kisebb hozamot biztosító befektetéseket preferálják, azaz egyszerűen nincs kockázatvállalási hajlandóságuk" - mondta el az mfor.hu kérdésére Kozák Ákos. A Gfk Hungária igazgatója szerint ezen a területen a közeljövőben sem várható lényeges változás.
Kiemelte: hazánkban más pénzügyi kultúra uralkodik, mint az USA-ban vagy akár Európa fejlettebb részén. Itthon az emberek többsége összekuporgatott pénzét nem pénzügyi megtakarításokba fekteti, hanem ingatlant vagy autót vesz rajta. Nem véletlen, hogy Magyarországon a saját tulajdonú ingatlannal rendelkezők aránya tíz százalékkal meghaladja az uniós átlagot.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
