A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra való tekintettel kifizetett jövedelmek eddig kikerülhettek a járulékfizetés alól, ha azt a munkáltatóval szoros szervezeti-gazdasági kapcsolatban álló más szervezet - általában a külföldi anyavállalat - juttatta.
Ennek megakadályozására a Tbj-törvény több helyen való módosítása során kiterjesztették mind a foglalkoztató, mind a biztosított fogalmát, valamint megállapították a magánszemély járulékfizetési kötelezettségét. Ezt az újszerű jogviszonyt a Tbj végrehajtási rendelete "további" jogviszonynak minősíti.
Ezért bármely külföldi anyacég által a leányvállalatnál munkaviszonyban lévő magánszemély részére juttatott járulékalapot képező jövedelem után a járulékot meg is kell fizetni. Ez elsődlegesen azt a természetes személyt terheli, aki a jövedelmet kapja. A természetes személy ezen jövedelme után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási, valamint nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizet. [Tbj. 30/A.§ (1) bek.]
A foglalkoztató (például a leányvállalat) azonban - a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján - átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék megfizetését, bevallását, az előzőekben említett kifizetőtől származó jövedelem után. A biztosított köteles nyilatkozatban adni a járulékfizetési, bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot. Mindezért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek. [Tbj. 30/A.§ (2) bek.]
2006-ról már csak elektronikus útonA járulékalapot képező jövedelem után a természetes személynek kell megfizetnie az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot. Ennek a fizetési határideje - az ilyen jellegű határidőkkel azonosan - a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-e. Amennyiben a foglalkoztató a társadalombiztosítási járulékot nem vállalja át, akkor azt is a magánszemélynek kell megfizetni.
A biztosított magánszemély a 18 százalék nyugdíjbiztosítási és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot, a 11 + 4 százalék egészségbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek számlájára fizeti meg. Amennyiben a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, akkor kötelezettségét ennek figyelembevételével kell teljesítenie.
A természetes személynek a járulék-bevallási kötelezettségét az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint kell teljesítenie. [Tbj. 30/A.§ (3) bek.], ezt a 2006. évről már csak elektronikus úton teheti meg. A havi bevallás már idén áprilistól is választható, magánszemélyekre vonatkozóan is. Amennyiben ezzel nem él, akkor a bevallást 2007. január 31-ig kell az egész évre vonatkozóan havi bontásban megtenni.
Nyitva hagyott kérdésekA rendelkezés bevezetésével egyidejűleg a törvényalkotó gondoskodott arról, hogyha a magánszemélyt terheli a társadalombiztosítási járulék, akkor azzal csökkenthesse a kapott jövedelmet. Ennek kiszámításánál ezért nem kell figyelembe venni a foglalkoztató által átvállalt társadalombiztosítási járulékot. [Szja tv. 7.§ (1) bek. z) pont]
Általános kérdésként merül fel, hogyan lehet és miként kell bizonyítani, hogy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet fizetnek ki. Kérdéses továbbá, hogy az így létrejött második biztosítási kötelezettség után jár-e táppénz vagy nyugdíj. Ezt a jövedelmet ugyanis nem lehet egyszerűen összeszámítani a leányvállalatnál lévő jogviszonyból származó jövedelemmel, mert két biztosítás áll fenn.
Kerekes AnikóKapcsolódó anyagok:
Adókedvezménnyel járnak a csekély összegű támogatások Hulladékkereskedelem: hogyan fizessünk áfát? Az evások és Európa: hogyan valljuk be az áfát? Felső korlátot kaptak az adómentes juttatások Amit a könyvelőnek a pénzmosás ellen tenni kell
