Az 1991-ben hozott csődtörvény a maitól teljesen eltérő körülmények között született, és hiába esett át öt nagyobb és több tucat kisebb módosításon, nem EU-konform ma sem - mondta a főtitkár. Egyik nagy hibája, hogy - éppen a sok módosítás miatt - áttekinthetetlen, ami gondot okoz a hitelezőknek, az adósoknak, a bíráknak, és nem utolsó sorban a felszámolóknak is.
A tartalmi problémák közül kiemelendő az, hogy a hatályos csődtörvény nem a bajba jutott cég reorganizálását segíti, hanem a felszámolás áll a középpontjában. Emellett nem kompatibilis több kapcsolódó törvénnyel sem. E sorba tartozik a számviteli törvény, de a Polgári törvénykönyv is, amely a vezetői-tulajdonosi felelősséget másképpen értelmezi, és a zálogjogi szabályok is különbözőek a két törvényben. (A csődtörvény ebből a szempontból előnyös helyzetbe hozza a bankokat.)
Erdős Károly elmondta még, hogy a felszámolás alá kerülő cégek 90 százalékának se vagyona, se dokumentációja nincs, de ezeket is ki kell vezetni az üzleti életből. Erre viszont kevés a felszámolóknak járó százezer forintos minimáldíj. Ezt is rendezni kell az új törvényben, amelynek a tartalmára konkrét javaslatot tett az Egyesület a közgyűlésen a jogalkotóknak, illetve a törvény-előkészítőknek.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal is koordinálnak az új törvény koncepciójáról. Az egyesület ugyanis szeretné elérni, hogy a koncepció még az idén kész legyen, és akkor a törvényjavaslat jövőre az Országgyűlés elé kerülhet. Ha ez elmarad, akkor ebben a parlamenti ciklusban már nem várható új csődtörvény - mondta végezetül a főtitkár.
