Az előző, április 21-iki kamatdöntő ülésen is 15 bázispontos alapcsökkentésről döntött a testület. Az akkori döntés után a testület jelezte: az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja.
Az Equilor szerint a piaci szereplők várakozása szerint a keddi lépést egy további, ugyanilyen mértékű vágás követné június 23-án, amely után megegyezne a lengyel és magyar alapkamat szintje (1,50 százalék).
Az elemzők rámutattak, az MNB többször is megerősítette, hogy az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja. A júniusi kamatdöntés kapcsán a jegybank friss negyedéves Inflációs jelentést is közzétesz majd, ami további kapaszkodót ad majd a kamatpályát illetően.
Az Equilor szerint az MNB a nyár folyamán a kivárás stratégiáját fogja követni, ezért az esetleges további kamatcsökkentéseket a szeptemberi Inflációs jelentéstől teszi majd függővé. Ezen időszak alatt nem csupán a lengyel kamatpályáról, hanem a globális gazdasági folyamatokról is bővebb képet kapunk.
MT-közlemény: a reálgazdaság dezinflációs hatású
Az ülést követően kiadott közleményben az Monetáris Tanács tagjai megállapították, hogy a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.
A tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, a reálgazdaság dezinflációs hatású marad.
Véleményük szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése, az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad a potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet, bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A belső kereslet élénkülése ellenére az ország külső piacainak elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távú szintjét.
A közlemény szerint az áprilisi inflációs adat alapján a fogyasztói árak historikusan alacsony dinamikát mutatnak, ugyanakkor az árak csökkenési üteme tovább mérséklődött. Az áprilisi inflációs adat a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél, illetve a piaci várakozásoknál némileg magasabban alakult, ugyanakkor a rövid távú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek.
Az infláció növekedésében elsősorban az üzemanyagárak emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások és a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének emelkedése játszott szerepet.
A belső kereslet élénkülésével, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet, a folyamatot lassíthatják az alacsony nyersanyagárak másodkörös hatásai.
A hazai reálgazdasági és munkaerőpiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. Összességében a mérsékelt alapfolyamatok továbbra is visszafogott inflációs környezet irányába mutatnak, így az infláció csak az előrejelzési horizont végén emelkedhet 3 százalék közelébe.
A tanács megítélése szerint a hazai gazdaság erőteljes növekedéséhez a belső és a külső kereslet egyaránt hozzájárul. Ezt támasztja alá a 2015 első negyedéves, előzetes GDP adat, amely alapján a magyar gazdaság bővülése dinamikus ütemben folytatódott, és amit elsősorban az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi értékesítések bővülése támogathatott.
A jegybanki közlemény szerint a külkereskedelmi többlet egyenlege márciusban az előzetes adatok alapján meghaladta az egy évvel korábbi értékét. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hónapokban stabil, illetve enyhén emelkedő dinamikájú volt, a termékek széles körében bővült a forgalom. Az alacsony infláció következtében növekvő reáljövedelmek, a mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer, illetve a növekvő foglalkoztatás egyaránt támogathatják a lakossági fogyasztás növekedését. A beruházások a konjunktúra erősödésének, illetve a növekedési hitelprogramnak és a kiterjesztésének köszönhetően élénkülhetnek.
A nemzetközi befektetői hangulat többnyire kedvezőtlenül alakult az előző kamatdöntés óta. Görögország államadósságának leminősítése, valamint annak finanszírozásával kapcsolatos feszültségek, az Egyesült Államokból beérkező kedvezőtlen makrogazdasági adatok negatívan hatottak a globális befektetői hangulatra. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
A forint euróval szembeni árfolyama érzékelhető ingadozás mellett, elsősorban a nemzetközi tényezőkhöz köthetően gyengült. A hazai CDS-felár nem változott érdemben, míg a hosszú államkötvény hozamok – az eurózónában megfigyelt hozamemelkedéssel összhangban – emelkedtek az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban - olvasható az MNB közleményében.
MTI/mfor.hu
