Gyakorlatilag stagnál a forgalom
A júliusi 699,5 milliárd forint után augusztusban 709,6 milliárd volt a kiskereskedelem forgalma, ez 0,4 százalékos növekedést jelent, azonban a tavalyi év azonos hónapjánál még így is 0,1 százalékkal alacsonyabb. Ugyanakkor folyó áron 700 milliárd feletti forgalomra legutóbb tavaly decemberben, a karácsonyi vásárlási láz idején volt példa. Az év első nyolc hónapjában 4987,8 milliárd forintot hagytunk a boltokban, ami naptárhatástól megtisztítva 0,2 százalékos csökkenést jelent 2010 hasonló időszakához képest - derül ki a KSH által pénteken közölt adatokból.
Érdekesség, hogy augusztusban jelentősen megnőtt az iparcikk jellegű vegyes termékek forgalma, mely júliushoz képest 3,2 százalékkal, tavaly augusztushoz képest pedig 5,7 százalékkal emelkedett. Ez a kategória gyakorlatilag a tartós fogyasztási cikkeket takarja, vagyis ebbe tartoznak a háztartási gépek, az elektronikai berendezések, a járművek, a bútor.
A tartós fogyasztási cikkek mellett számottevően nőtt a csomagküldő szolgáltatások forgalma, mely júliushoz képest 7,7 százalékos ugrást mutatott, illetve kiemelhető még a bútorok 1,1 százalékos és az üzemanyag 1,6 százalékos forgalomnövekedése. Utóbbi esetében kivételesen nem az áremelkedésnek volt köszönhető a növekedés, hiszen a 95-ös benzin ára hat-, míg a gázolajé öt forinttal csökkent. A benzinkutak forgalmának növekedése a hagyományos nyári szezonalitásnak tudható be, hiszen ilyenkor minden évben többet utaznak az emberek.
A fent nem említett kategóriák esetében egy százaléknál kisebb elmozdulás volt tapasztalható júliushoz képest. Élelmiszerre például 0,6 százalékkal költöttünk kevesebbet, míg ruházkodásra és lábbelire 0,9 százalékkal jutott kevesebb pénz, mint júliusban. Az év első nyolc hónapjában összességében a nem élelmiszerjellegű termékek forgalma emelkedett jelentősen: könyvre, újságra például 5,9 százalékkal több pénzünk ment el, míg illatszerre 11,2 százalékkal többet adtunk ki.
Kudarcot vallottak a reálhozamok is
Az augusztusi kiskereskedelmi adatok kapcsán mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a magánnyugdíjpénztárak abban a hónapban kezdték kifizetni volt tagjaiknak a reálhozamot. Ez nagyságrendileg 200-250 milliárd forint pluszbevételt jelentett majdnem 2,5 millió embernek. A kormány tavasszal arra számított, hogy ez az összeg megjelenik majd a kiskereskedelmi forgalomban, azonban az első adatok mást mutatnak.
Korábban hasonló volt a helyzet az év elején végrehajtott nagyarányú adócsökkentéssel is: a kormány az intézkedéssel 400-500 milliárd forintnyi pluszjövedelemet hagyott az emberek zsebében, azonban ez nem jelent meg a fogyasztásban. Szakemberek szerint ennek több oka is lehet, az egyik, hogy az adócsökkentés elsősorban az átlag feletti jövedelemmel rendelkezők számára volt kedvező, ők pedig hagyományosan az a réteg, akik fogyasztás helyett gyakran megtakarításként használják fel az összeget. Emellett a kudarc oka lehetett a történelmi csúcsra szökő svájci frank árfolyam is, hiszen így megnövekedett a lakosságok törlesztési terhe, ezért az adócsökkentés miatti extrajövedelmet nem tudták fogyasztásként felhasználni. Emellett sokan korábbi elmaradásaikat pótolták a bankok felé a pluszpénzből.
Most könnyen lehet, hogy ugyanezt látjuk a reálhozamok esetében is, a már említett 200-250 milliárdos összeg egyrészt a megnövekedett törlesztőrészletekben, másrészt pedig a korábbi elmaradások kiegyenlítésében jelenhetett meg. Ugyanakkor a kiskereskedelmi adatokban a tartós fogyasztási cikkek esetében tapasztalható hirtelen forgalomnövekedés azt jelzi, hogy a volt magánnyugdíjpénztári tagok egy része mégiscsak a boltokba vihette reálhozamát.
A kiskereskedelmi forgalom vártnál kisebb augusztusi növekedése mögött óvatossági megfontolások is lehetnek, könnyen elképzelhető, hogy sokan a csúcson lévő svájci frankot látva inkább félretették a reálhozamot a későbbi nehéz időkre. Ha ezt a feltételezést vesszük alapul, akkor viszont az összeg egy része a következő hónapokban megjelenhet a kiskereskedelemben, hiszen a svájci jegybank szeptember eleji árfolyamrögzítése óta nagyjából 10 százalékkal gyengült a frank a forinttal szemben.
"A növekvő reálbérek ellenére az augusztusi kisebb élénkülés csupán átmeneti lehet, mivel a romló fogyasztói bizalom, a drámai mértékben megugró törlesztőrészletek, valamint a lakosság óvatossági megtakarítási ezt ellensúlyozzák. A jövő évi adóváltozások miatt élénkülés 2012-ben sem várható, nagyobb valószínűséggel az idei évhez hasonlóan stagnáláshoz közeli visszaesés lehet. A következő hónapokban hibahatáron belüli stagnálásra számítunk, egyes hónapokban marginális visszaesés, míg más hónapokban marginális növekedés lehet" - kommentálta az augusztusi adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Beke Károly
mfor.hu
