Azok után, hogy pénteken a túl nagyra nőtt államról közölt háttértanulmányt (Lásd: Itt a reformok előszele? - "A magyar állam rátelepedett a gazdaságra") a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), várható volt, hogy a többi lehetséges reformelemről is készül hasonló összesítés. A hétfő este megjelent dokumentumban például a magyar adórendszer hibáit és erényeit veszik sorra a minisztérium szakemberei.
Kiemelkedően magas volt, de már csökken
A hasonló fejlettségű országok adataival összehasonlítva megállapítható, hogy Magyarországon kiemelkedően magas volt az utóbbi években a GDP-arányos adóterhelés, magasabb az EU 27 illetve az eurózóna átlagánál is - olvasható az NGM honlapján megjelent tanulmányban.
A visegrádi országok 2008-ra kimutatott átlagos 33 százalékos adóelvonás 7 százalékponttal volt alacsonyabb a 40 százalékos magyar mutatónál. Az elmúlt időszak adórendszer-átalakításai ugyanakkor lényegesen javítottak az adózási helyzeten Magyarországon. Döntően a tavaly júliusban bevezetett társasági adócsökkentés nyomán az adóelvonás mértéke tavaly 37,6 százalékra süllyedt le. Az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó 2011. januári bevezetésének köszönhetően az adóterhelés idén tovább csökken, várhatóan 36,5 százalékra - említi a kormány eddigi eredményeit a tanulmány.
Sok az áfa és a jövedéki adó
Az indirekt adók (áfa, jövedéki adó stb.) nemzetközi összehasonlításban magasak voltak 2008-ban Magyarországon, míg a direkt adók (szja, társasági adó stb.) mértéke összehasonlításban közepesnek számított, a visegrádi országokhoz képest, viszont csaknem 3 százalékponttal magasabb ezek szintje is. A szociális járulékok mind az EU 27, mind a visegrádi országok átlagánál kis mértékben magasabbak voltak.
A fogyasztást terhelő adókból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban Magyarországon kiemelkedő volt, az EU-tagállamok rangsorában a negyedik helyen álltunk. A hazai 14,5 százalékos részarány 2,5 százalékponttal meghaladta a 12 százalékos EU-átlagot, a magyar mutató a többi visegrádi ország (V3) átlagát (11,3 százalék) is felülmúlta.
Túladóztatjuk a munkát
Az élőmunka után felmerülő közterhekből befolyt bevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon szintén meghaladta a nemzetközi átlagot. Miközben az EU tagállamok átlagában az említett mutató 2008-ban 17,5 százalék, a visegrádi ország-csoport esetében pedig csupán 14,7 százalék volt, a hazai arány megközelítette a 21 százalékot. Az élőmunka magasabb terhelésének oka elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke.
Az alábbi adóék megmutatja, hogy a 2011-es adóváltoztatások milyen módon befolyásolták a magyar adóéket, aszerint, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában (a munkavállaló és a munkaadó terheket egyaránt beleértve).
Az ábrán látható, hogy a 2010-ben majdnem lineárisan növekvő, majd az átlagbér háromszorosa körül magas szinten stabilizálódó adóék, 2011-re elmozdult a visegrádi országokéhoz hasonló negatív meredekségű parabola függvény irányába. Az átlagbér 1,4 szerese felett nagymértékben csökkent, ez alatt kissé nőtt. (Lásd: Ön mennyivel támogatja havonta az államot?) Összességében, átlagosan azonban 4,6 százalékponttal csökkent az adók és járulékok munkáltatás költségéhez viszonyított aránya, igaz ennek szórása jelentős volt.
2010-ben az átlagos különbség Magyarország és a visegrádi hármak adóéke között, 11,7 százalékos volt, míg 2011-ben ez az átlagszám 7,1 százalékra mérséklődött. A magasabb jövedelemkategóriákban (átlagbér négyszerese felett) az arányszám 10 százalékpontnyi illetve afeletti mértékben csökkent. Ennek eredményeképpen a magyarországi illetve V3 országok adóék különbségének szórása mintegy negyedére csökkent, megteremtve ezzel egy igazságosabb, munkára ösztönző jövedelemadó rendszert.
Az előzőektől eltérő jelenség figyelhető meg a tőkeadók adóterhelése tekintetében. A 2008-as évben mindössze négy olyan EU tagállam volt (a balti országok és Szlovénia), amelyikben a tőkeadókból származó költségvetési bevételek GDP-hez mért aránya alacsonyabb a magyarországi adatnál: az EU27 mutatója 7,5 százalék, a visegrádi ország-csoport átlaga 7,2 százalék, míg a magyar ráta mindössze 5,1 százalék. Különösen alacsony a magyar elvonás a vagyonelemeket illetően, ez azonban versenyképességi szempontból nem kiemelkedő fontosságú.
Jöhet a zöld adó?
Az utóbbi időben a nemzetközi adópolitika kiemelt területe a környezetvédelemmel összefüggő elvonások („ökoadók”) vizsgálata, fejlesztése. Az ökoadókból származó bevételek GDP-hez viszonyított súlya mérsékelt a világban, 2008-ban az EU tagállamokban átlagosan 2,6 százalékot képviselt. A magyar adat (2,7 százalék) lényegében megegyezik a nemzetközi átlaggal és kissé meghaladja a visegrádi országok mutatóját. GDP-arányosan ugyan magas az ilyen típusú adóteher hazánkban, azonban az összes teherhez viszonyított arány alacsony. "Ez azt mutatja, hogy a munkát terhelő adók mérséklésével és a zöld adók emelésével a teljes adóterhet át lehet strukturálni, egy a munkát jobban ösztönző szerkezet irányába" - állapítja meg a tanulmány.
Mindez azért érdekes, mert annak idején a társasági adó csökkentésekor sok szakember amellett foglalt állást, hogy inkább az élőmunka terheit kellett volna csökkenteni. A jelek szerint most ők is számíthatnak jó hírekre a kormánytól.
A fenti szavak függvényében hatalmas meglepetés lenne, ha a napokon belül bejelentésre kerülő reformcsomag mégsem tartalmazna valamilyen zöld adót. Ahogy az mfor.hu korábban fejtegette: ez egyáltalán nem biztos, hogy egy teljesen új adó lesz, hiszen hónapok óta terítéken van a termékdíj módosítása, melynek köszönhetően az eddigi három-négyszeresére emelkedhetnek a költségvetés bevételei ebből a forrásból. Nem lenne tehát meglepő, ha emellett nem vállalna be a kormány még egy külön zöld adót.
Beke Károly
mfor.hu
