A helyzet röviden, ahogy én látom:
Miközben Európa befejezte a kiigazítást, és az amerikai fellendülés is önfenntartóvá vált, a Fed elhatározta, hogy befejezi a QE-programot. A pénznyomtatás leállítása casus belliként szolgált, és a korábbi jegybanki nullkamatszint eredményeképpen a feltörekvő piacokra áramlott spekulatív pénzek rájöttek, hogy nagyon komoly hitelbuborékok épültek ki ezekben a fejlődő országokban, jelentős a kockázat, sokkal jelentősebb, mint korábban gondolták - ezeknek az országoknak a 2007-8 utáni növekedését jelentős részben a (nullkamat miatt itt magasabb megtérülést kereső) forró pénzek okozták. Ezt felmérve, a befektetők megkezdték a kivonulást az EM-országokból. Ennek hatására a fejlődő országok devizái jelentős árfolyamveszteséget szenvedtek el, miközben felszáradtak a korábbi évek növekedését tápláló hiteláramlások is.
A fejlődők jegybankjai intervenciókkal és kamatemelésekkel próbálták ellensúlyozni devizájuk leértékelődését, mindkettő a helyi likviditás szűküléséhez, a pénz drágulásához vezetett (drágább hitelek, drágább importtermékek, csökkenő belső kereslet). Ezek hatására a feltörekvő országok gazdaságai belassultak, sőt több recesszióba is fog csúszni. A feltörekvők megnövekedett súlya miatt ez visszahat a fejlettekre is, különösen az exportérzékenyebb gazdaságokra (Japán, illetve Európán belül elsősorban Németország).
Hogyan tovább?
Az amerikai gazdaság zártsága miatt át fogja ezt is vészelni, és növekedni fog. Európa amúgy is gyenge lábakon áll és nyitottabb is, ezért sérülékenyebb. Számos EM ország recessziót fog átélni, és devizáik védelmében még további kamatemelésekre is sor kerülhet. Ilyen környezetben a hazai gazdaság növekedési kilátásai is romlanak (hiszen mi Németország nagy beszállítói vagyunk) így valószínűsíthető, hogy a választások után újabb unortodox jegybanki lépések következnek a növekedést beindítandó. Ha azonban a jegybanki alapkamatot nem emeljük meg, akkor a forint leértékelődése tovább fog tartani. Nem kizárható, hogy ez egyébként nem zavarná a jegybankot, különösen ha a lakossági devizahiteleket kivezette valahogyan.
A kétosztatúság tehát továbbra is fennmarad: erős(ebb) fejlett országok, különösen USA, gyenge feltörekvő gazdaságok.
***
Még forint: nagyon úgy tűnik, hogy az immár szemmel láthatóan magas kamatozású feltörekvő devizákkal szemben a forint alacsony kamata miatt finanszírozó deviza lett: igen jelentős kamatelőnye van velünk szembe a már leértékelődött török lírának, rubelnek, randnak, de még egy kicsi a román lejnek is van, sőt semmibe sem kerül a piaci megítélés alapján sokkal jobb kilátásokkal bíró zlotyt megvenni a forinttal szemben! Valószínűleg persze a választásokig ha kell akár csendes intervencióval is szinten tartható a forint, de ha a jelenlegi környezet fennmarad akkor utána dönteni kell, hogy emelnek kamatot vagy hagyják gyengülni a forintot. Mindkettőre van mód és lehetőség. Ha fogadnom kellene azt mondanám hogy nem lesz kamatemelés...
