A legkedvezőbb helyzetben Törökország (5,6 százalék), Oroszország (3,4 százalék) és Szlovákia (3,5 százalék) van, míg más országok, mint például Horvátország (-1,5 százalék) és Bulgária (-1,0 százalék) nehezebben lábal ki a válságból. Más szavakkal, a régió fellendülése kétsebességes marad. A fő kockázatot az eurózóna jelenti, ahol az államadóssággal kapcsolatos aggodalmak folyamatos feszültség alatt tartják a pénzpiacokat.
Míg az egyes országok teljesítménye várhatóan a következő hónapokban is eltérően alakul, az ipari termelés és az export több mutatószáma azt jelzi, hogy a régiós fellendülés tartós marad. A jelentős fejlődési tartalékoknak köszönhetően az utóbbi három hónapban különösen erőteljessé vált a növekedés Oroszországban és Észtországban. Mivel Ázsiában és Nyugat-Európában a kereslet még mindig bővül, az egész régió számára az export jelenti a növekedés fő forrását. Ez különösen azoknak az országoknak jelent előnyt, amelyek a leginkább nyitottak a nemzetközi kereskedelemre. Ugyanakkor a bizalmi mutatók és a tényleges termelési adatok között némileg mélyült a különbség.
Kétsebességes fellendülés: a vállalati szektor jobban teljesít a lakosságinál.
A pénzügyi nehézségekre válaszként bevezetett megszorító csomagok, illetve a magas munkanélküliség következtében a lakossági fogyasztás továbbra is alacsony, és ez várhatóan nem is változik a következő negyedévben. A hitelezés dinamikája igen enyhe, a bérek pedig lassabban emelkednek, mint a válság előtti időszakban – ami tovább rontja a kiskereskedelem fejlődési kilátásait. A belföldi kereslet így várhatóan továbbra is alacsony lesz, ezért a válságból való kilábalás és az ipari termelés fellendülésének kulcsa ezután is az export marad.
A belföldi helyzet szempontjából azonban jó hír, hogy számos ország kiterjedt infrastruktúrafejlesztési programokat valósít meg. Csupán néhány példa: Lengyelország és Ukrajna a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságra készül, Kazahsztán modernizálja infrastruktúráját, Oroszországban folynak az előkészületek a 2014-es Szocsi téli olimpiai játékokra és Szerbiában is több fejlesztési projekt van folyamatban. E programok várhatóan élénkítően hatnak majd az építőiparra, enyhítve ezzel a korábbi építkezési hullámot követően kialakult kereslet hiányt. Mindent összevetve elmondható, hogy a közép- és kelet-európai régió – potenciáljának köszönhetően – változatlanul a növekedés fontos hajtóereje marad, és a válság elmúltával lassan, de biztosan visszanyeri a befektetők bizalmát.
