Erősödőben a galambok
"Két javaslat volt a Monetáris Tanács előtt, az egyik tartásról, a másik pedig egy 25 bázispontos csökkentésről szólt, végül a túlnyomó többség a tartásra szavazott" - mondta a keddi kamatdöntő ülést követően Simor András. A jegybank elnöke hozzátette: a januárban életbe lépett indirekt adóemelések és a forint tavaly nyár óta bekövetkezett gyengülése miatt huzamosabb ideig a 3 százalékos cél felett maradhat az infláció, de 2013 első felében továbbra is elérhetőnek tartják a célt.
A sajtótájékoztatón elhangzottakból az látszik, hogy a monetáris enyhítésre szavazók (galambok) egyre jobban megerősödnek a jegybankban. Januárban már sikerült 4:3 arányban leszavazniuk az újabb 50 bázispontos emelést indokoltnak tartó három régi tagot, most pedig egy újabb lépést tettek a kamatcsökkentés irányába azzal, hogy már javaslatként megjelent a Tanács előtt egy 25 bázispontos vágás.
A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban Simor kiemelte: a januári inflációs adat a Monetáris Tanács tagjainak meglepetést okozott, a vártnál magasabb volt. Ez az áfaemelés mellett a forint január eleji gyengülése miatt emelkedő üzemanyagáraknak és esetleg a további áremeléseknek volt köszönhető. Az elnök szerint elképzelhető, hogy a cégek egy része az áfaemelést kihasználva próbál árat emelni, a következő hónapokban derülhet ki, hogy ez mennyiben sikerül nekik, egy hónap adataiból korai lenne messzemenő következtetéseket levonni.
"A negyedik negyedéves GDP-adat pozitív meglepetést okozott, azonban a részletek hiányában egyelőre nem megítélhető, hogy ez csak egyszeri meglepetés, vagy tartós folyamatot tendenciákat mutat. Március első hetében a részletes adatok függvényében ez talán megítélhető lesz" - vázolta fel a jegybankelnök.
Hazánk kockázati megítélésével kapcsolatban a nemzeti bank első embere elmondta: a januári kamatdöntés óta érezhetően optimistább a globális befektetői hangulat, hazánk kockázati megítélése is javult. Szerinte ebben annak is szerepe volt, hogy a kormány többször azt kommunikálta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik a nemzetközi szervezetekkel egy újabb hitelcsomagról. "Ugyanakkor ahhoz, hogy tartósan javuljon a kockázati megítélés, a megállapodás megkötésére van szükség" - szögezte le.
Az IMF-megállapodásról egyébként meglepően visszafogottan nyilatkozott Simor azt követően, hogy az elmúlt napokban megint felerősödtek az azzal kapcsolatos félelmek, hogy csúszhat a megegyezés. Az ezt firtató kérdésre a jegybank első embere csak annyit válaszolt: a Monetáris Tanács tavaly október óta minden hónapban azt kommunikálja, hogy szerintük fontos a tárgyalások megkezdése, ezt továbbra is így gondolják.
A február közepén bejelentett új jegybanki eszközökkel kapcsolatos kérdésre Simor András úgy válaszolt: a kétéves hiteleszközt és a kibővített fedezeti eszköztárat március végétől szeretnék életbe léptetni, a jelzáloglevél-vásárlás újraindításának azonban szerintük csak akkor van értelme, ha lehet változtatni a kibocsátás rendszerén, hogy ne kelljen külön jelzálogbankot alapítani. Ezzel kapcsolatban az MNB felajánlotta a segítségét a kormánynak, így már csak a parlamenten múlik, hogy megszületik-e a szükséges jogszabály.
"Az, hogy a PSZÁF és a Bankszövetség reakciói nem feltétlenül pozitívak, nem jelzi azt, mi lesz a tárgyalások végkimenetele. Hozzá vagyunk szokva a fanyalgó reakciókhoz, hasonlók voltak korábban a referenciakamat, a devizahitelezés szigorítása és a pozitív adóslista esetében is, mára mégis mindhárom megvalósult" - véli Simor.
"Sikerült pénzt keresnem, de ezt nem szégyellem"
Újságírói kérdésre válaszolva Simor közölte egyelőre nem kapott választ a miniszterelnöktől arra a múlt heti levelére, melyben bejelentette, hogy lemond fizetéséről. "A kormánynak és a miniszterelnöknek számtalan feladata van, a jegybank elnökének pedig az a dolga, hogy türelmesen várjon a válaszra" - vélekedett ezzel kapcsolatban.
Arra a felvetésre, hogy egy forintos fizetése mellett miből fog élni, Simor elmondta: "Sokat dolgoztam az elmúlt húsz évben, szerencsém is volt, így sikerült pénzt keresnem, amit én nem szégyellek". Hozzátette: a Ciprusról hazahozott pénzét magyarországi befektetésekben helyezte el.
"Amíg ez az egész egy puszta jogvita volt Magyarország és az EU között, addig türelmesen lehetett várni, most azonban már úgy éreztem, hogy ez nem csak jogvita, hanem gazdasági következménye lehet az ország számára. Éppen ezért kötelességemnek éreztem, hogy támogassam a kormányt a minél gyorsabb megegyezésben, mivel ez a jogvita már Magyarország pénzügyi biztonságának lehetett volna a kerékkötője" - vázolta fel a jegybankelnök azzal kapcsolatban, miért most mondott le fizetéséről.
Beke Károly
mfor.hu
