A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának szerdai londoni bejelentése szerint a megerősítés a hosszú és rövid futamidejű lengyel szuverén devizaadósság "A mínusz/A-2", valamint a hosszú és rövid lejáratú, hazai valutában fennálló kötelezettségek "A/A-1" osztályzataira vonatkozik. A besorolások kilátása stabil. Az S&P a lengyel osztályzatok megerősítéséhez fűzött londoni elemzésében kiemelte, hogy Lengyelország adósbesorolásait a cég nézete szerint a versenyképes és mind sokoldalúbb lengyel gazdaság, és a viszonylag erős, az S&P által középtávon 4 százalékhoz közeli szintre várt GDP-növekedés támasztja alá. A hitelminősítő megjegyzi, hogy Lengyelországban nagy a belső piac, így a lengyel gazdaság növekedése más térségbeli országoknál kevésbé függ az exporttól.
Rövid távon hajtóerőt jelentenek a jövő évi labdarúgó EB-vel kapcsolatos, főleg infrastrukturális beruházások, ám az S&P várakozása szerint a lengyel gazdasági növekedés üteme 2013-től lassulni fog a közkiadások valószínűsíthető visszafogása miatt.
A magánszektornál és a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknál kint lévő hitelállomány mérsékelt, tavaly a hazai össztermék 47 százaléka volt, így Lengyelországban a magánszektort várhatóan nem szorítja annyira az adósságleépítési folyamat, mint Európa más országaiban. Ám a teljes kinnlevőség-állomány hozzávetőleg egyharmada devizaalapú, és a devizaalapú hitelek 70 százaléka jelzálog-kölcsön. Ezek zöme svájci frankban denominált, és a svájci frank az elmúlt 12 hónapban több mint 20 százalékkal erősödött a zlotyval szemben - áll az elemzésben.
A Standard & Poor's szerint az expanzív költségvetési politika fontos tényezője volt a lengyel gazdaság viszonylagos ellenállóképességének a globális gazdasági válság idején. Emiatt azonban markánsan romlott a strukturális államháztartási hiány, amely az ESA95-ös szabvánnyal számolva 2009-ben és 2010-ben is meghaladta a hazai össztermék 7 százalékát.
Az S&P az osztályzati megerősítéshez fűzött szerdai londoni elemzésében ezzel kapcsolatban megjegyzi: a lengyel eurócsatlakozási céldátum kitűzésének elhalasztása azzal a kockázattal jár, hogy a kormány "kevésbé sürgetőnek" fogja érezni az államháztartási hiány gyors ütemű csökkentését.
MTI
