A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli közlése szerint a 15-74 éves korcsoportban a harmadik negyedévben 4,26 millióan végeztek legalább egy órányi munkát. Ez újabb történelmi rekordot jelent, a június-augusztusi háromhavi átlaghoz képest 13,8 ezer fős, előző év azonos időszakához mérten pedig 116 ezres a növekedés mértéke. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta 56,6 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatási statisztikával kapcsolatban gyakran hallott kritika, hogy az tartalmazza az állami foglalkoztatás keretében másodlagos munkaerőpiacon dolgozó közmunkásokat, illetve azon személyeket is, akik hazai lakhellyel rendelkeznek, ám külföldön végeznek munkát. Mivel a KSH statisztikája a harmadik negyedévre vonatkozó adatokat tartalmaz, részletesebb betekintést nyújt a foglalkoztatottak összetételébe. Ez pedig némi korrekciókra ad lehetőséget.
A harmadik negyedévben közfoglalkoztatás keretében 226,6 ezer ember dolgozott, míg külföldi telephelyen 114,2 ezer. Így ha őket levonjuk a teljes foglalkoztatotti létszámtól, rögtön kiderül, hogyan alakul a létszám csak a belföldi elsődleges munkaerőpiacon. Szemben a friss statisztika által közölt 4,26 millióval az említett csoportok levonása után 3,92 millió foglalkoztatottat kapunk. Vagyis jócskán a korábban jelentős mérföldkőként nevesített 4 milliós létszám alatt járunk.
A növekedéseket tekintve egy év alatt
- a teljes foglalkoztatottság 2,8 százalékkal bővült,
- a közmunkások száma 30 százalékos,
- a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 14,9 százalékos pluszt mutatott,
- a korrigált foglalkoztatottság pedig "csupán" 1,3 százalékosat.
Mindez pedig arról árulkodik, hogy a foglalkoztatottság bővülésében igen nagy, sőt nagyobb szerepet is játszik a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás, mint a hazai piacon bekövetkezett növekedés. Mindez nominálisan is megmutatkozik, hiszen a teljes foglalkoztatottság 116,2 ezres növekedéséből:
- a közmunkások 52,27 ezret,
- a külföldi telephelyen dolgozók pedig 14,79 ezret tesznek ki,
- a kizárólag belföldi növekedés így 49,15 ezres.
A munkanélküliség is tovább csökken
A foglalkoztatottság növekedésével párhuzamosan a KSH statisztikája szerint a munkanélküliség is tovább csökkent, 292,7 ezren voltak a harmadik negyedévben, ami közel 10 ezerrel kevesebb az előző időszakinál. Ezzel a munkanélküliségi ráta 6,4 százalékra mérséklődött a korábbi 6,7-ről és az egy évvel ezelőtti 7,4 százalékról.
Abban az esetben, ha a közmunkásokat is a munkanélküliek közé soroljuk, akkor 519,3 ezer fős létszámról beszélhetünk, ami egy 11,3 százalékos munkanélküliségi rátát eredményez. Vagyis a valóság a kormány által felpörgetett közmunka-program nélkül ehhez a szinthez állna sokkal közelebb.
Érdekes momentumként értékelhető, hogy miközben a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma csökkent a harmadik negyedévben a második negyedévhez viszonyítva, addig a felsőfokúak körében 3000 fős növekedés történt, ami jóval magasabb a korábbi években megszokottnál.
Székely Sarolta
mfor.hu
