A problémák orvoslására a szövetség élelmiszeripari stratégiai és intézkedési javaslatcsomagot állit össze április elejére.
A szövetség az MTI-nek eljuttatott összeállításában egyebek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a csökkenő vásárlóerőhöz képest rendkívül drága a hazai termelésű nyersanyag, és továbbra is meghatározó a kereskedelmi láncok érdekérvényesítő szerepe az árak leszorításában, így a beszállítók nem tudják megfizettetni tényleges többletköltségeiket.
Tavaly a fagy és aszálykárok következtében csökkent a zöldségfélék, gyümölcsök és gabona mennyisége, valamint az élelmiszerek és a bioüzemanyagok iránti globális keresletnövekedés következtében drámaian emelkedtek a gabonafélék, az olajnövények és a takarmányféleségek világpiaci árai - emlékeztetnek. Utóbbi negatív kihatással volt a hazai sertés- és baromfitermelési kedvre és a hús és húskészítmények előállítási költségeire. Az európai piacot eközben az oroszországi és ázsiai importkorlátozás miatt ellepte az olcsó lengyel és dán sertéstőkehús.
A világpiaci árnövekedést a mezőgazdasági termelők úgy használták ki, hogy a hazai feldolgozás helyett a gabonafélék és az olajnövények jelentős mennyiségét közvetlenül értékesítették külföldön. Hasonló jelenség következett be a tejágazatban is - ismertetik. Ezt a szövetség hibának tartja. Mint fogalmaznak: mire kiderül, hogy az átmenetileg kisebb haszon ellenére a hosszabb távon eredményes belföldi feldolgozást kellene előnyben részesíteni a feldolgozottsági fok növelésével, addigra a magyar élelmiszeripari cégek jelentős hányada tönkremegy. mivel hiányzik a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók összefogásának ösztönzése.
Tavaly tovább csökkent az élelmiszeripari termelés volumene, kereskedői becslések szerint a belkereskedelmi élelmiszerértékesítés éves mennyisége mintegy 12 százalékkal csökkent a megszorító intézkedések miatt, és a kereslet eltolódott az olcsóbb termékek irányába. A magyarországi élelmiszeripari vállalkozások tavalyi részesedéséhez képest a belföldi piacon további, a szövetség reményei szerint mérsékelt piacvesztés prognosztizálható.
Tavaly az első tizenegy hónapban az élelmiszer-kivitelben némi javulás volt tapasztalható. A KSH által erre az időszakra jelzett 3,8 százalékos export volumennövekedés azonban nem pótolhatja a belföldi volumenveszteségeket - hívják fel a figyelmet. Hozzáteszik, hogy a kivitelben jelentősen megnövekedett a hozzáadott érték nélküli, bioüzemanyag előállítás céljaira felhasználható nyersanyagok exportja, valamint a feldolgozott élelmiszerek tekintetében az italféleségek, a hús és baromfikészítmények mennyisége.
