Nem valós folyamatokra, nem valós számokra épült a 2010-es költségvetés, ezek a hibák májustól kezdtek előjönni. Kiderült, hogy beavatkozás nélkül 7-7,5 százalék lett volna a hiány, nyárra azonban kiderült, hogy az a stratégia nem folytatható, amit a kormány elképzelt - mondta csütörtökön a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén Varga Mihály.
Rossz irányba próbálkoztunk évekig
Az elmúlt években is történtek hiánycsökkentő lépések, kiigazító kísérletek, azonban azok nagyrészt a bevételi oldalra, az adóemelésre koncentráltak, ami közgazdasági logika alapján hozta magával az infláció megugrását. Ez pedig leginkább a szegények megtakarításait, jövedelmeit csapolta meg, ők nem tudtak védekezni a pénzromlás ellen - emelte ki a Miniszterelnökség államtitkára. Varga Mihály szerint a munkanélküliség területén sem sikerült eredményt elérni, az elmúlt években megduplázódott a regisztrált álláskeresők száma.
"Nekünk nem Németország, Franciaország vagy Spanyolország a versenytársunk, ezért fájdalmas, hogy 2004 óta éppen a régiós országok versenyében estünk vissza az elsőről az utolsó helyre" - emelte ki Varga. Szerinte a külföldi cégek szerdán Brüsszelben jól fogadták a kormány terveit, számukra fontos a konzultáció itthon és külföldön is.
"Üdvözöljük és támogatjuk az államadósság csökkentését és a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását. Azt is üdvözöljük, hogy a felvázolt Széll Kálmán Terv nagy része a kiadáscsökkentésre koncentrál, emellett azonban fontos lenne a versenyképesség javítása, kiemelkedő jelentőségű lehet az innováció" - mondta a hazai cégek nevében Futó Péter, az MGYOSZ elnöke bevezetőjében. Szerinte a kis- és középvállalkozások lehetnének a fejlődés motorjai, számukra pedig az innováció jelenthet kitörési lehetőséget.
Varga: minimális engedményt sem sikerült elérni Brüsszelben
A kormányváltás után kezdtek előjönni a 2010-es költségvetés hibái, akkor derült ki fokozatosan, hogy beavatkozás nélkül 7-7,5 százalék lett volna a hiány - emelte ki az államtitkár. "Ha például egy orosz bank egy orosz tulajdonú cégnek ad hitelt, akkor nehéz megmagyarázni, mi köze van ahhoz a magyar adófizetőknek, érthetetlen, miért kellett az előző kormánynak kezességet vállalnia a Malév hitelére" - hozta fel példaként Varga Mihály. Szerinte ezeket a visszásságokat ki kell vizsgálni.
"A választások után hamar világos lett, hogy az a stratégia, amit tavasszal kigondoltunk, nem folytatható. Az eredeti elképzelés az volt, hogy fél-egy százalékkal felemeljük a vállalt 3,8 százalékos hiánycélt, a fennmaradó részt pedig az új kormány konszolidálja. Ebbe azonban sem a Nemzetközi Valutaalap, sem az EU nem ment bele, azzal érveltek, hogy Magyarország túl régóta van szégyenpadon" - mondta a Miniszterelnökség államtitkára.
A fentiek után a kormány kénytelen volt tartani az eredeti vállalást, de ehhez a cégeknek is nagyobb terheket kellett vállalniuk a különadókkal, melyek 2013-tól eltűnnek majd. Varga szerint nem igaz, hogy a külföldi cégeket diszkriminálja a különadó, annak oka, hogy ők többet fizetnek az, hogy például a kiskereskedelemben és a bankszektorban a cégek többsége külföldi tulajdonú. Ellenpéldaként említette az energiaszektor különadóját, ahol a Mol majdnem annyit fizet, mint az összes többi cég együttvéve.
Széll Kálmán Terv célja megszüntetni a fenntarthatatlan dolgok tömegét
"Az világos, hogy rengeteg bajunk származik abból, hogy Magyarország veszélyes mértékben eladósodott" - emelte ki Varga Mihály. Hozzátette: két éve az eladósodottságunk még életveszélyes mértékű volt, de tavaly nyár óta a piacról finanszírozza lejáró adósságait hazánk. Éppen ezért nem engedheti meg magának a kormány azt a luxust, hogy a piac felé rossz üzeneteket küldjön. Ráadásul a nemzetközi szervezetek felé 2015-ig vissza kell fizetnünk a 2008-ban felvett hitelt, tehát úgy kell csökkentenünk az adósságot, hogy közben az ország finanszírozható legyen, és javuljon a versenyképességünk.
A munkaerőpiaccal kapcsolatban Varga is azt emelte ki, hogy a hozzánk hasonló méretű országokban sokkal több ember dolgozik, Csehországban például 1,1 millióval többen, mint itthon. "Nem féllábú embereket akarunk kemény fizikai munkára kényszeríteni, de meg kell találni azokat a területeket, ahol a rokkantnyugdíjasok is dolgozhatnak. Nincs előírva például, hogy nem tudnak részmunkaidőben dolgozni, vagy irodai munkát végezni" - emelte ki az államtitkár.
Varga Mihály szerint az sincs előírva, hogy egy 40 éves életerős fiatalembernek a nyugdíját kell várnia havonta. "Ez egy darab szocializmus, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói 25 év után nyugdíjba mehetnek. Pazarlás az ország szempontjából, ha lemondunk ezeknek az embereknek a tudásáról és nem hasznosítjuk a tapasztalatukat" - mondta. Szerinte a megoldás az lehet, ha ezek az emberek egy bizonyos életkor elérése után irodai munkát vállalhatnak, vagy a közigazgatásban helyezkedhetnek el. "Ezt a konfliktust vállalnia kell a kormánynak, mert a jelenlegi rendszer hosszútávon fenntarthatatlan" - emelte ki.
Varga Mihály szerint az is probléma, hogy az Unióban hazánk az egyik legtöbb pénzt költi a közösségi közlekedésre. A probléma, hogy vidéken sok helyen a MÁV és a Volán egymás konkurenciája, abban érdekelt, hogy elhalásszon utasokat a másik elől. "Az is fenntarthatatlan, hogy jelenleg a vasúton utazók mindössze 14 százaléka vesz teljesárú menetjegyet" - emelt ki egy újabb problémás területet Varga.
"Gyógyszerügyben az ország jelenlegi helyzetében nem bírja el az évi 380 milliárd forintos ártámogatást, ehhez hozzá kell nyúlni" - mondta az államtitkár. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy miért kerülnek például majdnem annyiba a generikus készítmények, mint az eredeti gyógyszerek, miközben más országokban szinte fillérekért beszerezhetők.
BK
mfor.hu
