Ezt Varga Mihály péntek este a Duna Közbeszéd című műsorában mondta, kiemelve, hogy Európában elhúzódó stagnálás van, így Magyarország a maga 2,7 százalékos negyedik negyedévi bővülésével az EU 28 tagországa közül a 4. legmagasabb növekedést tudta felmutatni. Az elmúlt év egészében 1,2 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése.
Egy kérdésre válaszolva elmondta: az idén a kormány már éves szinten 2 százalékos növekedést vár, sőt, van olyan elemző, aki 2,5-2,6 százalékos bővülést jósol Magyarországnak. Hozzátette: a miniszterelnök által Kínában mondott, a magyar gazdaság 2016-os teljesítményére várt 4 százalékos bővülés "nem tűnik elérhetetlennek".
Arra a riporteri felvetésre, hogy a 310-313 forint/euró körüli árfolyam egyes elemzők szerint a monetáris tanács kamatpolitikájának, kamatcsökkentésének következménye, a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: szerinte a forint árfolyamára sokkal nagyobb a hatása annak, ami a külső piacokon történik.
Emlékeztetett arra, hogy a Fed, a jegybank szerepét betöltő amerikai tartalékbankrendszer mennyiségi lazítási programjában havonta először 85 milliárd dollárt "pumpáltak a gazdaságba", ezt előbb 75 milliárd dollárra, majd mostanában 65 milliárd dollárra csökkentették, és jelezték, hogy ki akarják futtatni a programot.
Varga Mihály úgy vélte: ettől megijedt mindenki, mivel úgy gondolják a piaci szereplők, a jövőben nehezebb lesz feltörekvő piaci államkötvényeket vásárolni. Az is kétségtelen, hogy a magyar alapkamat nem 7 százalék már, hanem 3 százalék alatt van, és ez is befolyásolja a befektetők döntéseit - fűzte hozzá.
"Bízom abban, hogy a monetáris tanács értékeli a kialakult szituációt, és felelős döntést hoz" - mondta Varga Mihály, hozzátéve, a monetáris tanács hatásköre ennek a "felelős döntésnek" a meghozatala. Kiemelte: a további kamatcsökkentés is felelős döntés lehet, de az ezzel ellentétes irányú döntés is az lehet, ez a monetáris tanács hatásköre.
MTI
