Félsiker a magyar gazdaságpolitika
"A magyar gazdaság egyértelmű változáshelyzetbe került miután kiderült, hogy a külső forrásbevonásra alapozott növekedési modell nem fenntartható, a korábban felhalmozott külső adósságot vissza kell fizetni" - mondta a "Bankok Magyarországon 2012-ben" című szakmai konferencián Csemely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója.
A szakember szerint szükség lenne a bankrendszer működési modelljének megváltoztatására, a pénzügyi szektornak a belső megtakarításokra kellene támaszkodnia, míg a gazdaságnak az exportvezérelt irányba kellene elmozdulnia. "A gazdaságpolitikának kellett egy olyan stratégiát kialakítani, amiből kijöhet a növekedés. Ennek egyik alapja a fiskális konszolidáció volt, a második a munkaerőpiaci reformok, a harmadik alapkő pedig az adórendszer átrendezése a fogyasztást terhelő adók felé" - hangsúlyozta.
Csermely Ágnes szerint a fenti gazdaságpolitikai modell egyelőre félsiker, mert fokozatosan épül le a külső adósság, azonban ez a növekedés jelentős visszafogásával jár. A bankrendszerben látszik egy alkalmazkodási folyamat, azonban ez nem modellváltásnak, hanem csak összehúzódásnak tűnik. Az MNB szakértője szerint a bankok hitel/betét arányának csökkenése kedvező fejlemény, mostanra elfogadható szintre került ez a mutató.
"A bankrendszerben az eszközök leépítéséből, a hitelek visszavonásából történik a külső adósság visszafizetése. Az összes többi régiós országban növelni tudták a betétbevonásukat a bankok, nálunk azonban ez nem történt meg. Pedig a modellváltás éppen arról szólna, hogy a betétekből finanszírozzák a hiteleket a bankok" - emelte ki Csermely.
A jegybank igazgatója szerint a növekedésnek ma nincs igazán hajtóereje, ami nem meglepő abból a szempontból, hogy az eladósodás után vissza kell fizetni az adósságot, ezért nem számíthatunk a belső keresletre. "MI vagyunk az egyetlen olyan ország a régióban, ahol az ipar exportértékesítése a mai napig sem érte el a válság előtti szintet. Vagyis a fő versenytársainkhoz képest az exportunk versenyképessége is csökkenni látszik" - tette hozzá.
Csermely Ágnes szerint abban bízhatunk, hogy a problémáink egy része konjunktúrafüggő, ha Európában javul a helyzet, akkor talán mi is fellélegezhetünk. Ugyanakkor az látszik, hogy vannak strukturális problémák, például az, hogy a bankrendszer nem hajlandó a modellváltásba invesztálni, és a feldolgozóiparunk sem tűnik olyan versenyképesnek, hogy magával tudja rántani a gazdaságot.
Bankrablásnak minősíthető a kormány működése
A konferencia másik előadója, Várhelyi Éva, a Pénzügykutató munkatársa volt, aki előadásában kiemelte, hogy véleménye szerint a magyar bankrendszer kettős szorításban van. Egyrészt a válság okozta sokk gyengíti a szektort, másrészt pedig erre ráerősít a magyar kormány válságkezelése, mely egyedülálló a világon. A szakember szerint ma úgy tűnik, hogy a kormány okozta sokkok tartósabbak lehetnek, mint a válság eredeti hatása.
Várhegyi Éva szerint a válság a portfólió romlását, a jövedelmezőség csökkenését és a tőke visszaesését okozta, emellett általánossá vált a források szűkülése és drágulása, valamint a kockázatkerülés erősödése. Ehhez jött a válságkezelés két legnagyobb hatású lépése, a végtörlesztés és a kormányfő által is "brutálisnak" minősített bankadó.
A Pénzügykutató szakembere szerint a magyar bankadó sérti a jogbiztonságot, mivel kvázi visszamenőleges hatályú, hiszen a 2009-es év mérlegfőösszegére vetették ki az adót tartósan. Így a bankok nem tudtak hozzá alkalmazkodni. Emellett Várhegyi szerint az adó mértéke eltúlzott, becslések szerint 5-10-szerese az Európában alkalmazott bankadónak. Szintén magyar jellegzetesség, hogy nálunk nem csak a bankokra, hanem a pénzügyi vállalkozásokra is kivetették a különadót. "Problémás, hogy az adót mérlegfőösszegre, nem pedig a nyereségre vetik ki, így bünteti az aktivitást. Emellett gond, hogy az összeg közvetlenül a költségvetésbe folyik be, holott ennek inkább egy stabilitási alapot kellene szolgálnia" - sorolta a magyar bankadó hibáit a szakértő.
Várhegyi Éva szerint azzal, hogy a kormány 2010 nyarán gyakorlatilag egyoldalúan felrúgta a korábbi IMF-megállapodást, gyakorlatilag megszegte az úgynevezett Bécsi Kezdeményezést, melynek célja az volt, hogy a régió országaiból ne vonjanak ki forrásokat az anyabankok. A kormány lépése után azonban hazánkból gyakorlatilag akadálytalanul elindult a források kivonása.
"A másik kormányzati lépés a végtörlesztés volt, melynek során magánjogi szerződéseket írt felül a törvény erejével a kormány, az árfolyamveszteség háromnegyedét pedig a bankokra terhelte. A nettó 260 milliárdos bukás a bankadóval együtt tavaly mintegy 400 milliárd forintnyi egyszeri tételt jelentett, ami akár bankrablásnak is minősíthető" - hangsúlyozta Várhegyi Éva.
A Pénzügykutató munkatársa szerint csak a tulajdonosok tőkepótlásának köszönhetően tud működni a bankrendszer a jelenlegi formájában. Szerinte "megmagyarázhatatlan" lépés volt a közelmúltban, hogy a kormány felrúgta a Bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodást.
Beke Károly
mfor.hu
