A KSH péntek reggel közölt részletes adatai megerősítették az egy héttel korábban közölt, tavaly szeptember óta végre éves alapon is növekedést mutató előzetes adatokat. Vagyis áprilisban a kiigazítások után 2,9 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye. Ráadásul, szemben a márciusra publikáltakkal, a most közölt részletek sokkal egyenletesebb, szélesebb bázisú és remélhetőleg tartósabb fellendülésre adhatnak reményt. Kezdjük ez utóbbival.
Újra vannak rendelések
Egy hónappal ezelőtt arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a kiemelt feldolgozóipari ágak új rendelésállománya az előző évi összevetésben folyamatos és gyorsuló visszaesését mutat. Szerencsére ez a tendencia megtört és 10,2 százalékkal több rendelést regisztráltak, mint egy évvel korábban.
Ami kifejezetten örömteli, hogy a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat kivételével áprilisban mindenhol több rendelés "futott be". Így a 10 kiemelt feldolgozóipari ágazat teljes, összesített rendelésállománya is stabilizálódni tudott, és mindössze 2 ágazat van (előző hónapban még 5 volt), ahol mínuszt mutat a statisztika. A szélesebb bázisú és stabilizálódó rendelésállomány jó alapot teremthet egy hosszabb időszakú ipari fellendülésnek is.
A régiók is éledeznek
A szélesebb bázisú növekedést mutatja az is, ha a megyék szerint vizsgáljuk az adatokat. Miközben a 19 megyéből, illetve Budapestből álló 20-as listán márciusban még 16 mínuszt láthattunk, áprilisban már csak 5-öt. Régiós összehasonlításban pedig csak egyet.
Ugyanakkor azt meg kell jegyezni, hogy ebben a kimutatásban nyers adatok szerepelnek, ezért is láthatunk a teljes országra vonatkozó szám esetén 5,6 százalékot, amivel szemben a cikk elején közölt, kiigazított adat csak 2,9 százalék volt. Mivel idén áprilisban tavalyhoz képest több munkanap volt (például a húsvét miatt), így ez önmagában is pozitív lökést adott a teljesítménynek.
Mindamellett azokban a megyékben, illetve régiókban, ahol a márciusihoz képest jelentős, kétszámjegyű változást láthatunk az indexekben, ott minden valószínűség szerint a kiigazított adatok is ugrást mutatnának (ha közölne ilyet a KSH). Ilyen terület például Közép-Dunántúl, azon belül is, Komárom-Esztergom megye. Itt a Nokia-gyár tavalyi leépítése (2012 március végére 1200 embert építettek le) miatt az elmúlt időszakban folyamatosan mínuszokat lehetett látni, de most áprilisra kikerült a bázisból a finn gyár korábbi teljesítménye, így meg is ugrott a megye ipari volumenindexe.
Nem húz tovább lefele a Nokia
Pontosan a Nokia gyárnak is köszönhetően a magyar feldolgozóipar második legjelentősebb alága (Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) a korábbi hónapokban kétszámjegyű visszaesést mutatott, ami természetesen a feldolgozóipar teljesítményét is visszahúzta.
Mivel a fent jelzett bázishatás miatt a közeljövőben ez az alág is stabilizálhatja éves összevetésben teljesítményét, jó esély van rá, hogy a feldolgozóipar jelentősebb mértékben járuljon majd hozzá a GDP-hez, úgy, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök "megálmodta". (Lásd: Már csak 3 százalék és valóra válik Orbán álma)
szp
mfor.hu
