Még mindig bőven nyereséges az elmúlt tíz év
Legutóbb a bankadó kőbe vésése kapcsán lángoltak fel a viták azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi szektor elmúlt években tapasztalt túlzott adóztatása lassan ellehetetleníti a magyarországi bankok működését. A kormány ezzel kapcsolatban rendre azt kommunikálja, hogy a válság előtti jelentős banki nyereségek egyfajta újraelosztása zajlik, a szektor képviselői viszont lassan elviselhetetlenné váló terhekről és megfulladó bankrendszerről beszélnek.
A számok azt mutatják, hogy a magyar bankrendszer elmúlt tizenegy éve még az elmúlt két és fél év jelentős különadói és végtörlesztése ellenére is nyereséges volt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikája szerint 2001 és 2011 között összesen 1895 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el a hazánkban működő részvénytársasági hitelintézetek. A vizsgált időszakban a legjobb év 2006 volt, amikor 356,8 milliárd forintot tettek zsebre a bankok.
Ha az elmúlt két és fél év hátrányos kormányzati döntéseinek árát vizsgáljuk meg, akkor az derül ki, hogy a 2010-ben bevezetett bankadó, a tavalyi végtörlesztés és a jövő évre kivetett tranzakciós illeték összesen 1016 milliárd forintos mínuszt jelentett a bankrendszernek. Fontos kiemelni, hogy itt mi azzal számoltunk, hogy a pénzintézetek nem hárítják át a tranzakciós illetéket, a kormány ugyanis azt szeretné elérni. Ugyanakkor a bankok hirdetményeiből az látszik, hogy többségük érvényesíti díjaiban a januártól életbe lépő terhet. Ha teljes lesz az áthárítás, akkor az 180 milliárddal 836 milliárdra csökkentheti a bankok kumulált terheit 2010 óta. Vélhetően valahol a kettő között lesz az igazság, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy minden termék esetében teljes mértékben érvényesítik majd az illetéket díjaikban a cégek.
Mindenesetre a fentiekből az látszik, hogy a 2010 óta tartó háború a bankok és a kormány között az elmúlt tizenegy év nyereségének nagyságrendileg a felét vette vissza a pénzintézetektől, aki a kilencvenes években vagy a kétezres évek elején lépett be a magyar piacra, az összességében még mindig jól járt azzal a döntéssel. A fenti kumulált terhek egyébként a 2010 óta minden évben befizetendő 144 milliárdos bankadóból, a tavalyi végtörlesztés nettó 260 milliárd forintos veszteségéből és a jövő évre kivetett 180 milliárd forintnyi tranzakciós illetékből adódtak össze, így jött ki az 1016 milliárd forintos összeg.
Persze ahhoz a megállapításhoz, mely szerint még így is nyereséges a bankrendszer elmúlt tíz éve feltétlenül hozzá kell tenni azt is, hogy nagy a szórás az egyes pénzintézetek között, bizonyára vannak olyanok, akik mostanra különadóként vagy a végtörlesztés veszteségeként több évnyi nyereséget voltak kénytelenek befizetni. Elég ha csak azt tesszük hozzá, hogy hazánk legnagyobb kereskedelmi bankja, az OTP tavaly is nyereséges tudott maradni miközben a szektor teljes vesztesége 243,3 milliárd forintot tett ki.
Nem lehet mindent a kormányra "kenni"
A bankok eredményéből az látszik, hogy hiba lenne a teljes veszteségüket a kormány számlájára írni. A tetemes mínuszok főleg annak köszönhetők, hogy a kabinet "újraelosztási terve" egybeesett a válság utáni időszakkal, mely amúgy is megtépázta volna a pénzügyi szektor jövedelmezőségét. A különadók és a végtörlesztés miatt még egy számot érdemes megvizsgálni: a céltartalékolás költségét. Ez 2001 óta 1978,2 milliárd forinttal csökkentette a bankok nyereségét.
Céltartalékolás szempontjából a legrosszabb év a tavalyi volt, amikor a végtörlesztés miatt összesen 681,9 milliárd forintnyi tartalékot kellett képezniük a részvénytársasági hitelintézeteknek a statisztika szerint. Ugyanakkor az látszik, hogy a kétezres évek elején még csak 30 milliárd forint körüli éves céltartalék az évtized végére a kormány lépései nélkül is 442,5 milliárdra hízott. Ez pedig nem a kormány "sara", hanem a válság hozadéka, hiszen a növekvő munkanélküliség és az ingadozó forintárfolyam mellett egyre többen voltak képtelenek fizetni hitelük megemelkedett törlesztőrészleteit.
A fentieket összefoglalva az látszik, hogy a kormány lépései és a válság együttesen vezettek oda, hogy mostanra vergődik a magyar bankszektor. Ha mindenképpen a kormány felelősségét keressük, akkor talán annyit lehet mondani, hogy szerencsétlenül időzítették a nyereségek "újraelosztását", hiszen más tényezők is sújtják közben a bankokat. Ugyanakkor az az érvelés sem igaz, hogy mindenről a kormány tehet, a bankok válság előtti hitelezési politikája is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mostanra megugrott a céltartalékolás szükségessége, ami rontja a jövedelmezőséget.
Beke Károly
mfor.hu
