Kolossváry Ádám elmondta: a bankok nem értenek egyet a devizahitelezés visszaszorítására tett jegybanki javaslatokkal, s furcsának találják, hogy erre a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Bankszövetség között folyó egyeztetések kellős közepén került sor. "Ilyen hirtelen és drasztikus változásról korábban nem volt szó" - jelentette ki, hozzátéve: így is nyitottak a megoldások közös keresésére.
A problémák a bankvezér szerint a forint- és devizaalapú hitelek kamatfeltételei közötti jelentős különbségből fakadnak. Kolossváry szerint először a kamatkülönbözetet kellene minimalizálni. Az adminisztratív beavatkozás nem gyógyítja meg a betegséget, a kereslet nem fog az előírásokhoz alkalmazkodni - jelentette ki. Szlovákiát hozta fel példának, ahol az évtized elejétől egészen az euróra átállásig nem volt érdemi kereslet az idegen devizában denominált kölcsönök iránt, aminek magyarázata az, hogy nem volt jelentős különbség a kamatfeltételekben.
Ha a forint versenyképesebb lenne, a folyamatok maguktól is a megfelelő irányba mennének - mondta Kolossváry Ádám, aki szerint alulbecsülik a hitelfelvevők józanságát. A magánszemélyek szerinte mára megtanulták, hogy a devizalapú hiteleknek kockázatai vannak, a kereslet a kedvezőtlenebb kondíciók miatt nem mozdul el a forint irányába.
A tervezett szigorítások bevezetése a bankvezető szerint rendkívül negatívan hatna a lízingpiacra, tovább szűkítené a még meglévő, kicsi keresletet, ami a gazdaságban tovagyűrűzve további problémákat okozna. Az különösen nem volna jó, ha megzavarná a meglévő hitelek átstrukturálását - mondta.
"Recessziós időszakban nem jó behúzni a féket; az egyensúly törékeny, a hirtelen mozdulatok mindig veszélyesek a csúszós úton" - figyelmeztetett. "Tőlünk nem kell félni, nincsenek jelei a javulásnak. Jövőre sem kell hitelboomtól tartani, még azt sem tartom kizártnak, hogy a kihelyezések még az ideinél is jobban csökkennek, a hitelfelvételi szándék ugyanis jelentősen mérséklődött" - tette hozzá.
A jegybank által kezdeményezett szabályozás a hitelezési feltételek szigorítását célozza, aminek részeként a törlesztés/jövedelem és hitel/fedezet arányt úgy állapítják meg a forint-, az euró-, valamint egyéb devizaalapú hitelekre, hogy tükrözze a kockázatokat, így a devizahitelekre szigorúbb feltételek vonatkoznának. Gépjárművásárlás finanszírozása esetén az új feltételek a kölcsönre és a lízingre is érvényesek lennének, továbbá esetükben a futamidőt 5 évben maximálnák. A szigorítás az új hitelekre terjedne ki, így hitelkiváltás esetén is érvényesülne.
Az MNB magyarázata szerint a banki önszabályozás kialakítását célzó tárgyalások nem vezettek kellő eredményre, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a szektor egyes szereplői is úgy gondolták, hogy a szabályozás előnyösebb lehet, mint az önszabályozás, ezért kezdeményezte a jegybank a múlt héten a devizahitelezés szabályozását a Pénzügyminisztériumnál.
A devizahitel-állomány növekedése ugyan a pénzügyi válság következtében jelentősen lelassult, az MNB szerint azonban a múltbeli tapasztalatok alapján újból gyorsan megindulhat, ezért még a fellendülési periódus előtt fontos lenne bevezetni a szabályozást.
Az MNB hatástanulmánya szerint a javasolt hitel/fedezet és törlesztés/jövedelem arány korlátok alkalmazása valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de a növekedés szerkezete egészségesebb lenne, és a kisebb folyó fizetési mérleghiány miatt csökkenne az ország külső sérülékenysége. Ez a forint- és eurókamat közötti különbözet gyorsabb csökkenését tenné lehetővé, és a növekedést hosszú távon is javíthatná.
