3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A pénzügyi és gazdasági válság következtében 2009-ben a kis- és középvállalatok nagy része finanszírozhatatlanná válhat a megnövekedett felszámolási kockázat miatt - írja a Magyar Lízingszövetség szerdai közleményében.

A hazai bankok és pénzügyi vállalkozások a válság miatt kialakult környezetben csak a kkv-szektor töredékét tudják finanszírozni, legyen szó akár ingatlan-, akár gépberuházásokról.

A kkv-k számára az egyetlen megoldás a lízing lehet, mivel az tulajdonátruházással védi a finanszírozót - emelte ki a Magyar Lízingszövetség. Ezt azonban a kormányzat nem hajlandó tudomásul venni sem az Európai Unió által támogatott pályázati rendszerek, sem a meglévő ingatlanvagyon hasznosítására szolgáló visszlízing esetében - áll a közleményben.

A kkv-k 60 százaléka saját tulajdonú, terheletlen ingatlannal rendelkezik, ami az egyetlen értékes, forrásbevonáshoz használható fedezetük - idézik a közleményben Lévai Gábort, a Magyar Lízingszövetség főtitkárát. Hitel felvételéhez azonban ez sem lesz elég jövőre, a visszlízing viszont alkalmas konstrukciót jelenthet.

Ennek során a vállalat eladja ingatlanját a lízingcégnek, és ezáltal szabadon felhasználható forráshoz jut. Lévai Gábor a közleményben kifejtette: az eladással egy időben a lízingcég lízingszerződés keretében visszaadja a vállalatnak használatba az ingatlant, amely a futamidő lejártával ismét a vállalkozás tulajdonába kerül.

A konstrukció azért nem alkalmazható a jelenlegi jogi keretek között, mert amikor a futamidő végén ismét a vállalkozás válik az ingatlan tulajdonosává, még egyszer meg kell fizetnie az akár tíz százalékos vagyonszerzési illetéket, holott azt már korábban egyszer lerótta. Zárt végű pénzügyi lízing esetében az illetéket ráadásul már a futamidő elején kiszabják, ami még nehezebb helyzetbe hozza az ügyfeleket.

A Magyar Lízingszövetség 2007 májusában fordult először a Pénzügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy rendezze az ingatlanok visszlízingjével kapcsolatos anomáliákat, és szüntesse meg a dupla illetékfizetési kötelezettséget. Az akkor elkészített szakértői anyagot azóta számos további követte, és a szövetség 2008 júliusában szóbeli ígéretet is kapott a minisztériumtól a visszlízinget jelenleg ellehetetlenítő illetéktörvény módosítására. Ennek ellenére a Lízingszövetség újabb beadványára ismét elutasító válasz érkezett.

A hatályos illetékszabályok miatt alig kötnek visszlízing szerződést Magyarországon, így a futamidő végi tulajdonszerzésre rakódó terhek eltörlése semmilyen költségvetési bevételcsökkenést nem okozna - jelentette ki Lévai Gábor a közleményben. Ráadásul a lízingcégek plusz 2 százalék illetéket fizetnek minden megkötött szerződés után, így a változtatás eredményeképp bevétel keletkezne amellett, hogy ezzel az alapvetően adminisztratív intézkedéssel már 2009-ben akár százmilliárd forint plusz forrás válna elérhetővé a kkv szektor számára.

A Pénzügyminisztérium az MTI megkeresésére közölte: a közeljövőben továbbra sem tervezik az illetéktörvény módosítását.

MTI/Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!