A globalizáció azt jelenti, kisebb lesz a világ, és ha bárhol történik valami, az minden országot érint. A kihívások most már nem oldhatók meg nemzetállami szinten, és ez igaz a nagyobb államokra, így Németországra is. Így például nem ér semmit, ha a legkorszerűbb előírások vannak a bajor tartományban, ha pár kilométerrel arrébb más a helyzet, mutatott rá Ingo Friedrich, az Európai Parlament elnökségének tagja.
"A globális piacon is ugyanazt kell tenni, ebben a tekintetben, mint az európai piacon. Amíg nem hangolják össze a szabályokat, addig nem lehet teljes mértékben megnyitni a piacot Kína és Európa között. A versenynek márpedig szüksége van egyértelmű szabályokra" – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette, hogy a globális versenyben lemaradnak azok az államok, amelyek nem fordítanak kellő forrásokat a humántőkére, magyarán, ahol átlagosan alacsonyabb az alulképzett munkaerő számaránya.
Magyarországon ebben a tekintetben igen kritikus a helyzet, jegyezte meg Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke, miután képzettségünk - a 2008-as világranglista szerint - jóval elmarad a többi visegrádi országétól, és csupán Görögország, Románia és Bulgária van mögöttünk az uniós országok sorában. (Utóbbiakat 2001-ben még jóval megelőztük.)
Az euró stabil hajó
A válságot illetően Ingo Friedrich hangsúlyozta, hogy Európának nagy mértékben hozzá kell járulnia a stabilitás kialakításához. "Szerencsénk, hogy az euró egy stabil hajó, amely garantálja a segítséget a bajban, gondoljunk például Izland esetére" – fűzte hozzá a politikus.
Némiképp pesszimistábban látja a jövőt Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. Európa jövője szerinte két síkban vizsgálható, nevezetesen, hogy mennyire "globális játékos" az Európai Unió, valamint hogy miként állja meg helyét a pénzpiaci válságban.
Ami az első tényezőt illeti, Európában a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, ami a stabilitás legfőbb pillére, mutatott rá Inotai András. Ezenkívül a világ legnagyobb exportőre és importőre, megelőzve az Egyesült Államokat; a legnagyobb segélyező, élen jár a zöldmezős beruházásokban, megteremtette a Monetáris Uniót, a stabilizációt lágy eszközökkel és nem katonai célokkal kívánja elérni, szemben az USA-val.
Világgazdasági szerepünket azonban csak akkor tudjuk megtartani, ha a mostaninál jóval többet fordítunk a humántőkére, kutatásokra, értett egyet Ingo Friedrich-hel Inotai András, majd úgy érvelt, hogy ennek érdekében mindenekelőtt vissza kellene hoznunk azokat a nyelveket beszélő, magasan kvalifikált magyarokat, akik ma az USA-ban dolgoznak.
Vissza kell fognunk a fogyasztásunkat
A második ponttal kapcsolatban Inotai megjegyezte, hogy kihívások léteztek a válság előtt is, mi több, a reálgazdasági folyamatok már rég kicsúsztak Európa talpa alól, ezt tudomásul kell vennünk Szerinte erőteljesebb politikai hatalomra, ennek híján pedig közös fellépésre van szükség a világ minden táján.
A válság négy dimenzióját különböztette meg a Világgazdasági Kutatóintézet Igazgatója; az egyik a bankok megmentése. E tekintetben nem vagyunk még a folyamat végén, de talán a nehezén túl vagyunk.
Most kezdünk foglalkozni a második tényezővel, azaz a költségvetési deficittel és a növekvő munkanélküliséggel, amivel már körülbelül másfél éve kellett volna, véli Inotai András.
Egyáltalán nem foglalkoztunk azonban a makrogazdasági folyamatok szociális dimenzióival, valamint a válság tudati síkjával sem. A szociális problémák márpedig akkor erősödnek fel igazán, ha kifelé lábalunk a válságból. A növekvő munkanélküliséggel is számolnunk kell, ami elsősorban a migránsokat érinti, köztük elsősorban a lengyeleket, a románokat és a bolgárokat és a magyarokat. A tudati sík alatt pedig a nacionalista, populista hozzáállás értelmes párbeszéddé alakítását értjük, hangsúlyozta Inotai.
A megoldás össz-Európa, és nem csupán nemzetállami szintű élénkítési program, máskülönben veszélyben lesz az eurózóna jövője is. Vissza kell fognunk a lakossági fogyasztásokat is.
Magyarország számára a legfontosabb most az exportorientáció fokozása. 2007-ben 12 százalékkal nőtt az export, ez adja a GDP hetven százalékát. Az exportnak vannak tartalékai Kínában, Oroszországban, a Nyugat-Balkánon és az új tagállamokban. Kedvező hír, hogy az Európán kívüli országokba irányuló exportunk harminc százalékkal emelkedett az utóbbi években.
Magyarország legnagyobb problémája az adórendszer, a szociális támogatások, valamint a képzés és az oktatás rendszere, a K+F-re fordított alacsony költségek és a feketegazdaság, mutatott rá Rudnay János. Ahhoz azonban, hogy legyen perspektívánk, végre kell hajtani az elmaradt reformokat és az erősségeinkre kell koncentrálnunk. Utóbbiak leginkább az autóipar, az elektronika, a turizmus és a logisztika területén mutatkoznak meg, tette hozzá Rudnay.
Simon Rita
