A diagnózis helyes, a terápia vitatható
Alapos elemzést követően elszánt harcot hirdetett a magyar kormány az adósság ellen. Tömören jellemezve: a diagnózis helyes, a terápia vitatható - olvasható a Raiffeisen Bank elemzésében. A bank szakemberei szerint valóban az állam és az állampolgárok jelentős devizaadóssága a magyar gazdaság sérülékenységének fő oka, érthető, hogy ettől igyekszik szabadulni az ország vezetése és szinte bármi áron csökkenteni az adósságot.
"Ami az államadósságot illeti, itt huszáros rohammal, két suhintással 80 százalék fölötti szintről 75 százalék alá vágta idén a vonatkozó rátát. A történet szépséghibája az, hogy az első az államhoz visszatérő magánnyugdíj-pénztári portfólió állampapír állományának a kinettózása volt. A második vágás tulajdonképpen egy némileg szemfényvesztő trükk: visszafizettük az IMF-nek az esedékes első törlesztőrészletet idén ősszel, anélkül, hogy ezzel egyidejűleg új adósságot vettünk volna fel. Erre azért volt lehetőség, mert még tavasszal megtettük ezt: tehát előbb növeltük az adósságot, hogy utána csökkenteni tudjuk.” - vázolják fel az elemzők.
Az adósságcsökkentés ebben a formában nem fenntartható, hiszen nem a költségvetés saját teljesítménye áll a háttérben. Jövőre csak abban az esetben csökkenhet tovább az államadósság, ha tartani képes magát a kormány a kitűzött 2,5 százalékos hiánycélját. Ezzel kapcsolatban pedig vannak még bizonytalanságok - emelik ki a Raiffeisen szakértői.
A végtörlesztés sem váltja meg a világot
A lakosság devizaadósságát a kormány a kedvezményes végtörlesztéssel akarja elősegíteni, ez jelenleg is folyamatban van. A Raiffeisen szerint egyelőre nem világos, hogy az érintettek milyen arányban élhetnek a lehetőséggel. Ha valóban a becslésekben szereplő 10-30 százalék tud csak végtörleszteni, akkor legfeljebb 4-5 milliárd eurónyi adósságcsökkentésről beszélhetünk majd. "Nem áll szándékunkban lebecsülni ennek a jelentőségét, de ezt a 110 milliárd eurós devizaadósságból kell levonni, az ország devizaadóssága sajnos nem csökken 100 milliárd euró alá. A sérülékenységünk tehát – bár némileg csökken – de egyelőre fennmarad" - állapítják meg az elemzők. A végtörlesztéssel kapcsolatban a második kifogás, hogy az intézkedés felvet jogi és alkotmányossági aggályokat, emellett mérséklődik a bankrendszer képessége arra, hogy hitellel lássa el a vállalkozásokat.
"Összességében a kormány igyekezete, hogy a sérülékenységek csökkentésén keresztül bővítse a gazdaságpolitikai mozgásteret, nem tűnik egyértelműen sikeresnek" - olvasható. A formális sérülékenységi mutatóinkat tényleg lefelé tornázza és a gazdaságpolitikai kereteit valóban egyre szélesebbre nyitja a kormány. De fordítva ül a lovon: a sorrend nem az, hogy a sérülékenységek csökkennek, ami által nőni tud a mozgástér. Először – időnként meghökkentő és szokatlan intézkedésekkel - önmaga számára kitágítja a mozgásteret azért, hogy a sérülékenységeket mérsékelje. De ez így nem működik: a piaci árazások a kockázatok csökkenése helyett azok emelkedéséről szólnak. Ma még ebből nagyon nagy baj nincs, sőt hosszabb időtávon (2-3 év távlatában) még akár működőképessé is válhat ez a stratégia. Rövid távon azonban Magyarország a veszélyes nemzetközi vizek felé sodródik, és csak azért imádkozhatunk, hogy ne törjön ki vihar.
További intézkedések nélkül tarthatatlan lesz a hiánycél
Az elemzők szerint szomorú, hogy a magyar GDP a második negyedévben már csak stagnálni tudott az év első három hónapjához képest, ráadásul ők a dolgok rosszabbra fordulására számítanak. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság az egyik közkeletű közgazdasági definíció alapján már az idei év második felében recesszióba süllyedhet. Jövőre egy százalékos gazdasági visszaesését vár a Raiffeisen, de ha a külső kereslet jobban alakul a vártnál, akkor akár ennél jobb is lehet majd a 2012-es adat.
"A korábban beharangozott szerkezeti reformok csak részlegesen fognak teljesülni. Ezt ellensúlyozandó a bevételi oldalon megjelenik több kisebb adónem (pl. baleseti adó; a kibővített chipsadó) illetve az áfa felső kulcsának 25 százalékról 27 százalékra történő emelése. Számításaink szerint az államháztartási hiány közelebb lesz a 4 százalékhoz, mint a kormány által tervezett 2,5 százalékhoz. Így azt gondoljuk, hogy pótlólagos intézkedések nélkül nem tartható a jövő évi hiánycél" - emelik ki az elemzők.
A régió kilátásait illetően a szakemberek úgy gondolják, hogy a várható görög csőd és az annak nyomán bekövetkező pénzügyi turbulenciák bizonytalanságot fognak okozni errefelé is és a növekedési lehetőségeket alaposan megtépázzák. A térség egészére az idei 3 százalék után 1,4 százalékos növekedést várnak. "Az év első fele vélhetően ettől gyengébb adatokkal fog szolgálni, stagnálás közelébe fog süllyedni a dinamika szerte a szomszédságban, miután még mindig gyengék a belső piacok. Viszont a jövő év második felétől újra felpörgő exporttal számolunk (feltételezve, hogy a bizalmat az eurózóna helyre tudja állítani), ami visszahozhatja a már jól ismert egyoldalú növekedést" - olvasható.
Beke Károly
mfor.hu
