Azt, hogy az egyes érintettek pontosan milyen alapon hány százalékot kötelesek leróni az idén, a törvény világosan rögzíti, ennek ellenére a lap szerint egy nappal a fizetés előtt is vannak még dilemmák. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője azt mondta: nem világos többek között, hogy a kamateredmény vagy a kamatkülönbözet képezi-e az adó alapját. Míg a kamateredménybe csak a szűk értelemben vett kamattételek számítanak bele, a kamatkülönbözetet egyéb, úgynevezett kamatjellegű bevételek is befolyásolják, és van olyan cég, ahol ez az „apró” eltérés 600 millió forintot jelent.
További kérdés, hogy a számvitelben hogyan kell megjeleníteni a bankadót. A jogszabály e tekintetben egy támpontot ad, mégpedig azt, hogy a különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni - mondta a Világgazdaságnak Molnár Gábor, a Deloitte Kft. számviteli tanácsadó üzletágának szenior menedzsere. Mivel a jogszabály nem nevesíti pontosan az eredménykimutatás sorát, ezért a számviteli törvény szerinti egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
A szakember szerint kérdéses az is, hogy a szokásos negyedéves beszámolókban miként kell megjeleníteni a hivatalosan július 1-jétől hatályos adót. Van olyan szemlélet, amely szerint szeptember 30-ával már a teljes összeget figyelembe kell venni, mások szerint azonban csak a felét, lévén az első részlet a harmadik, a második részlet pedig a negyedik negyedév után esedékes.
A különadó az idén összesen 36 milliárd forinttal növeli az OTP csoport hazai tevékenységének költségeit, melynek negatív adózott eredményhatása, mintegy 29 milliárd forint, a harmadik és a negyedik negyedév eredményét terheli - közölte a pénzintézet. A K&H csoport 16,2 milliárd forint bankadót fizet az idén, s azt a működési költségek között jeleníti meg. Az MKB Bank idei befizetési kötelezettsége 13,76 milliárd forint, az Erste Banké 12,69 milliárd forint, a CIB Bank 10,7 milliárd forint, a CIB csoport 12,8 milliárd forint felét fizeti szeptemberben a költségvetésbe.
MTI
