A jelenlegi támogatási időszakban a támogatások többsége újraiparosításhoz és a fenntarthatósághoz kötődik. Így jut például 270 milliárd forint kapacitásbővítésre, aminek a fele már elkelt. A kormány a hátrányos területeken szabad vállalkozási zónák létrehozását határozta el, ahova így több támogatás jut, mint a fejlettebb országrészekbe. Fő szabály szerint a nagyvállalatok nem kaphatnak támogatást, viszont a beszállítói integrációban való szerepük támogatható. Az autóiparban, a gépgyártásban és az elektronikai gyártásban lesz erre lehetőség, de vállalni kell a beszállítók számának a növelését is. Az ipari parkok, valamint a logisztika támogatására 4,5 milliárd forint jut. Ez utóbbiak körében követelmény a létszám jelentős bővítése, de saját logisztikai fejlesztéseikhez támogatáshoz juthatnak a feldolgozó cégek is.
A turizmus területén megszűnt a kapacitásbővítés támogatása, ellenben a turisták érdeklődésének felkeltésére, illetve hosszabb tartózkodásuk ösztönzésére lesz pályázat. A pályázatok értékelésénél háromszoros súllyal esik latba a külföldi turisták számának növelése.
A gazdaságfejlesztési operatív program (GINOP) fejlesztési irányairól tartott előadásában Szabados Zsuzsa, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt és innovációs osztályának vezetője elmondta, hogy a kkv-k támogatására például 480 milliárd, a kutatás-fejlesztés támogatására pedig 527 milliárd forint jut 2020-ig. Az idén 70 kiírás jelent meg 800 milliárd forint keretösszeggel. Ebből például 50 milliárdhoz jutnak a kutatás-fejlesztést vállalók, támogatható a létrejött új termék sorozatgyártása és piaci bevezetése is. A megszületett új termékek szabadalmaztatására - iparjogvédelemre - pedig 1 milliárd forint jut idén. A támogatás 100 százalékos és 1-6 millió forint igényelhető.
Szintén idei kiírás az az 50 milliárd forintos keret, amely a versenyképesség növelését szolgálja. Itt a támogatás intenzitása 50-80 százalék lehet, az összege pedig 500 milliótól 4 milliárd forintig terjed.
MTI
